Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 20 10 . 01.20 . 33 – A kinevezése kapcsán megkerülhetetlen a kérdés: a politikai karrier előbbre való, mint a szakmai előmenetel? – Az t hiszem, azzal elértem a politikai pályám csúcsát, hogy parlamenti képviselő lehettem. A minisztériumban egész más dolgozni. Ez egyben szakmai kihívás, ugyanakkor az RMDSZ programját is képviselnem kell. Tagadhatatlan: örülök, hogy rám esett a választás, de nehéz időszak következik. – Ön a legrövidebb ideig funkcióban lévő igazgató a Csiky Gergely Iskolacsoportban? – Ezt nem tudom, mert régebben is voltak igazgatóváltások tanév közben, de tényleg nem hittem, hogy ilyen rövid ideig leszek igazgató: szepte mberben két évre előre terveztük a kollégákkal az iskola ügyeit. Mégis, úgy érzem, ennyi idő alatt is sikerült eredményeket elérni, új irányvonalat szabni az intézménynek. Ősztől a szolgáltatások – turizmus szakkal bővül a középiskolai tagozatunk. – Feltéte lezem, hogy most már az aradi beruházások is nagyobb figyelmet kapnak majd a minisztériumban. – 2004 és 2008 között szinte minden magyar iskolát újjáépítettünk, de a Csiky mindig is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a megyében itt folyik csak középiskolai oktatás magyarul. Ha nem lett volna az RMDSZ, még mindig egy épületben lennénk a román iskolával, vagy az új szárny építése sem kezdődhetett volna el. Odafigyelünk rá, de a többi magyar iskolát sem mellőzzük. – A pécskai szülők egy része szeretné, ha magy ar középiskolai oktatás indulna Pécskán. Ön pártoltaugyan ezt, de azért korábban megjegyezte, hogy a Csiky igazgatójaként nem teljes mértékben támogatja, hiszen az aradi iskolától vonna el diákokat. Államtitkárként hogyan viszonyul ehhez? – Minden minőség emben jó kezdeményezésnek tartom, csak ne legyen egyszeri fellobbanás. Egyik iskola sem konkurenciája a másiknak, hanem inkább kiegészítője: a szakokat igény szerint indítják, és tudom, hogy ha Pécskán lenne mezőgazdasági szakképzés magyarul, jó néhány diá kunk azt választaná. Viszont nem lehet egy intézményt politikai ráhatással létrehozni, mint az 1990es években. Van egy akkreditációs folyamat, amit be kell tartani, és biztosítani kell a folytonosságát is. Olyan körülmények között, hogy évente 120140 nyo lcadikos végez magyarul megyeszerte, ez elég nehéz. De dolgozni kell rajta! – Ki lesz az ön utódja a Csikyben? – A tantestület tagjai közül nevez ki valakit a tanfelügyelőség. Szeretnénk, ha előbb a kollégák tudnák meg a kilétét, és azután a nyilvánosság . * Hadnagy Éva, az iskola aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: nem ő lesz a megbízott igazgató, továbbra is csak a helyettesi poszt betöltését vállalja. vissza A nyugati régióban 11 300 kkv szűnt meg Nyugati Jelen Ba lázs Katalin Szerda, 2010. január 20., 03.00 A Romániai Kisés Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) 2002. óta kéri a kormányt, hogy a bruttó nemzeti összterméknek (GDP) legalább a két százalékát fordítsák a kisés közepes vállalkozások fejle sztésére, támogatására – mindez ideig eredménytelenül! Bár lépten nyomon hangoztatják, hogy a kkvék milyen fontos meghatározó szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, s az Európai Unió is több hatékony intézkedéssel tette le voksát e gazdasági szektor fejlesztésének szükségessége mellett, Romániában a kért 2 százalék helyett most is csak 0,5 százalékot csípett le a kormány a kkvk számára. Sőt, az egyik legújabb kormánydöntés szerint 2010. január elsejétől kezdődően a kkvk is 16 százalékos jöve delemadót kötelesek fizetni, eltörölték annak lehetőségét, hogy a 3 százalékos jövedelemadót válasszák! A határozat több mint 300 000 kis céget érint az országban.
