Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.19 . 15 Nem a törvényjavaslat cikkelyeiről tárgyaltak, hanem megegyeztek arról, hogy cikkelyenként újratárgyalják a parlamentben a tervezetet, mondta Markó, aki emlékeztetett, a tervezetet a szenátusban a Konzervatív Párt (PC) képviselői blokkolták, a képviselőházban pedig szinte mindegyik politikai párt elhatárolódott a törvényjavaslattól, ideértve a demokrataliberálisokat is. Kezdésképpen az RMDSZ a többi nemzeti kisebbség képviselőivel tárgyalna, mert ők is szeretnék a terve zetet minél hamarabb elfogadtatni, majd a PDLlel és a többi parlamenti párttal, és csak utána indítaná be a tervezet parlamenti vitáját, mivel ebben az időszakban nagyon könnyen lehet feszültségeket, ellenségeskedéseket kelteni, mondta az RMDSZ elnöke. Sefcovic elutasította, hogy romaellenes volna Magabiztosan szerepelt az unió működését láthatóan jól ismerő szlovák szocialista Maros Sefcovic, aki az intézményközi kapcsolatok és az adminisztrációs ügyek biztosa lehet, s egyben a végrehajtó testület al elnöke is. Blahó Miklós, Brüsszel| NOL| 2010. január 18. | Nem emlékszik rá, hogy bármikor is romaellenes kijelentést tett volna, ám ha szándékával ellentétben megbántott volna valakit, akkor elnézést kér. Ez volt lényegében a szlovák biztosjelölt válas za a meghallgatásán elhangzó első kérdésre, amelynek révén tisztáznia kellett magát az utóbbi napokban megjelent vádak alól, hogy 2005ben, egy brüsszeli konferencián, országa uniós nagyköveteként azt mondta volna, hogy a romák kihasználják a szociális ell átó rendszert. - Mi sem áll tőlem távolabb, politikusként mindig is azért dolgoztam, hogy a romák helyzetét javítsam, helyzetükre felhívjam az uniós döntéshozók figyelmét is - mondta, hozzátéve, hogy gondolkodásától is idegen a rasszizmus. Sefcovic mellet t szlovákiai roma szervezetek is kiálltak. Az Európai Néppárt támadta meg a szlovák jelöltet. Szájer József frakcióalelnök és Járóka Lívia sajtóértekezleten kezdte lebegtetni Sefcovic esélyeit. Azt követően persze, hogy a bolgár néppárti Rumjana Zseleva i gen gyengén szerepelt, s úgy látszott, pénzügyi érdekeltségevel sem tud tökéletesen elszámolni. A szocialistáknak és a liberálisoknak sem tetszik Zseleva, ezért találta meg a Néppárt a másik oldalon Sefcovicot. A szlovák diplomata azonban jól szerepelt. K ét órával az első kérdés elhangzása után Szájer József újra feltette neki a kérdést, vajon miért most védekezik, s miért nem akkor, amikor a Roma Információs Szolgálat öt éve kifogásolta az állítólagos kijelentést. A jelölt azt mondta, nem tudta, hogy vala ki kivetnivalót talált előadásában, amelynek elhangzása után senki sem emelt kifogást. A skóciai szocialista EPképviselő, David Martin azt mondta: beszélt a glasgowi roma szervezetekkel, amelyek Sefcovicról és a kijelentésről sem hallottak. A Roma Informá ciós Szolgálat pedig most meleg hangon emlékezik meg a jelöltről. Az alkotmányügyi bizottság kedden értékeli a meghallgatást, amely jórészt az Európai Parlament és a Bizottság jövőbeli kapcsolataival, a Lisszaboni Szerződéssel, az uniós alkalmazottak hely zetével, a toborzás reformjával foglalkozott. Egyelőre kérdés, hogy az EP jogi szolgálatának jelentése, amely nem talált Zseleva pénzügyi beszámolójában problémákat, igaz a dokumentumokat ellenőrizni sem tudta, merre billenti a mérleg nyelvét. Az RMDSZ megkerülhetetlen tényezője a magyarromán viszonynak – Húsz éves születésnapját ünnepelte a szövetség Kolozsváron Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát építeni nem lehet, és az RMDSZ nélkül továb bra sem lehet jelentős változást végigvinni Romániában – jelentette ki Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi rendezvényen, a Kolozsvári Állami Magyar Operában. Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár| NOL| 2010. január 18. | Az ünnepségen a szervezet számtalan alapítója és tisztségviselője mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak, a romániai és magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány képviselői, továbbá a Kárp átmedencei magyar szervezetek vezetői is.
