Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01. 18 . 15 Az elnöki köztársaság Rémálomként merült fel egyes értelmiségi körökben, hogy ha a jelenlegi ellenzék kétharmaddal nyer a választásokon, esetleg elnöki rendszert vezet be Magyarországon. Bár a Fidesz elnöke közölte, hogy nem kívánja az eddigi alkotmányos rendszert gyökeresen felfordítani, a félelem terjed. Nézzük meg, hogy olyan nag y baj fenyegetnée a demokráciát egy prezidenciális rendszerrel? Ifj. Korsós Antal| Népszabadság| 2010. január 18. | Prezidenciális rendszer ott szükséges ahol az ország nagyságánál és erős gazdaságánál fogva olyan egységes irányítást kell megvalósítani amely világpolitikai jelentőséggel rendelkezhet. Azonban még ott is csak bizonyos területekre vonatkozik a prezidenciál is erő és nem mindent átfogóan. Országunk nem tartozik azok közé akik világpolitikai döntéseket hozhatnak. Azok közé sem kik gazdasági nagyhatalomnak számítanak a kicsinységük ellenére is. Országunkban inkább azt kell figyelembe venni hogy milyen erő, mily en társadalmi rend az ami egységessé teheti az országot és avval együtt a nemzetet is. Mindezt a demokratikus korlátokon belül. Ezért csak olyan rendszer jöhet számításba ami a családra, mint a rendszer legkisebb közösségére alapszik és ezek felelősségérz etére épül fel. Ebből következik az autonóm család, - falu, - megye, ország szisztémája ahonnan a hatalom utolsó szava tényleg néptől lesz kimondva és nem egy prezidenciális intézménytől. Tehát alulról felfele építkezik. Így valóban maradna az elnöki, mi nt a hagyományos magyar tekintélytiszteletnek leginkább megfelelő rendszer. Ám ha 204 "darab", a valóságtól és a népakarattól teljesen elrugaszkodott, megkockáztatom, rosszindulatú parlamenti képviselő egy évre blokkolni tud minden épkézláb akaratot az ors zágban, nyilván beláthatatlan következményekkel járna egy alkalmatlan erős elnök is az ország élén. Képzeljük el "elnöki elnöknek" Gönczöt vagy Gyurcsányt... Orbántól viszont nem tartanék, már a fenti cikkben felsoroltak miatt sem, akár tetszik, akár nem, jelenleg kétségtelenül ő a legfelkészültebb és legnagyobb formátumú magyar politikus, a lehető legjobb életkorban (47 év), kellő kormányzati és ellenzéki tapasztalattal. Az új alkotmányban persze megfelelő ellensúlyról kellene gondoskodni, ez a parlament m ellett lehetne egy új Legfelsőbb Bíróság, amely a mostani Alkotmánybíróság feladatait is ellátná. Persze egy ilyen éles váltás igénye fel sem merülne, ha a jelenlegi parlamentcentrikus rendszer jól működne. Ám ez nincs így sem a közhangulat, sem a szakma i megítélés szerint. Egyre több a hiba, az alkotmányos mulasztás, erodálódik az államhatalom. A lakosság jelentős részénél a teljes politikai vezető réteg elvesztette a közbizalmat. Szerintem 1989 – 1990ben az új polgári állam kiépítésénél – persze, 40 év diktatórikus rendszere után érthetően – a demokratikus düh jegyében szélsőségesen erős parlamentáris rendszert építettek ki Magyarországon, ami nagyon megnehezíti a hatékony kormányzást. Ennyire erős parlamenti jogosítványokkal, s a kormánnyal szemben ilye n erős ellensúlyokkal egyetlen uniós államban sem kormányoznak. 1. Igen széles körű a Nyugaton ismeretlen kétharmados törvények köre, és a kétharmadosságot ráadásul még az Alkotmánybíróság kiterjesztően is értelmezi. Ezért például a regionális reformot, a melyet az unió legtöbb tagállama már megvalósított, képtelenek vagyunk végrehajtani, bár szükségességét mindenki elismeri. Magyarország 3200 önkormányzat köztársasága, s ráadásul az amúgy is túlzott létszámú parlament egyben a helyi érdekekért lobbizó polg ármesterek gyülekezete. 2. Nálunk van talán a legszélesebb körű alkotmánybíráskodás, népszavazási lehetőség, s egy aktivista felfogású köztársasági elnöknek módjában áll, hogy konkrét bel- és külpolitikai kérdésekben a kormánynyal szemben állást foglaljon, s külön utakon járjon. 3. Az Országgyűlés alatt a kormánytól független államszervek egész kavalkádja nyüzsög. Néhány példa: – Igazságszolgáltatás: Az igazságügyiigazgatás a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz került, az ügyészség – amely nálunk a nyomozás irányítójává vált – szintén az Országgyűléshez kötődik. E két terület NyugatEurópában általában a kormányhoz tartozik, így a legfőbb ügyész
