Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.15 . 23 reagálni, főleg, ha percemberekkel van dolgom. A párbeszéd híve vagyok, á m úgy vélem, nem elég tárgyalni, meg is kell egyezni, és azt az egyezséget be kell tartani. – A polgármester immár visszaköltöztetné a hivatalt a régi városházára, ahol a prefektúra és a megyei tanács székel. A főispán is belemenne a cserébe, most csak ön ökön múlik, hogy visszakaphatja Marosvásárhely Bernády György korában épült városházát vagy sem. Állítólag ön nem támogatja az RMDSZ által korábban szorgalmazott ingatlancserét. – Engem ennél fontosabb gondolat foglalkoztat: amíg itt vagyok, restauráltassa m ezt a csodálatos épületet, amely 2008ban töltötte a századik évét. Habár a prefektúrával közösen működtetjük, a megyei tanács a saját pénzén készítette el a restaurálási terveket, szerezte be az engedélyeket. Most csak a kormányhivatal hozzájárulását vá rjuk a munkálatok elkezdéséhez. Ha Vásárhely jelképe ismét úgy fog kinézni, mint megálmodója és építője idejében pompázott, gondolkodhatunk a cserén. Viszont az sem tőlünk függ, hosszas folyamat, mely végső soron kormányhatározatot igényel. – És fog úgy k inézni a hajdani városháza, mint Bernády idején? A kommunista hatalom által eltávolított, magyar jelképeket ábrázoló vitrál ablakok is visszakerülnek a helyükre? – Egyelőre sajnos nem. A művelődési minisztérium korábbi válaszát idézve „annak még nem jött el az ideje”. A csodálatos ablakokat restauráltattuk, és kiállítottuk a múzeumban. – Magyar jelképekkel vagy anélkül, sokszor tűnik úgy, mintha Maros megye, vagy legalábbis annak marosszéki oldala nem is lenne a Székelyföld része. – Sajnos tényleg így va n, és ez engem is nagyon zavar. Ennek két oka van. Egyrészt könnyű a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknak, mert minden egyes alárendelt intézménnyel jól együtt tudnak működni. Maros megyében, ahol már jó ideje kisebbségben vagyunk, nem tudjuk bizon yos kérdésekben érvényesíteni az akaratunkat, annál is inkább, mivel bizonyos határozatok megszületéséhez kétharmados többség szükséges. Ráadásul sokkal nehezebb lenne úgy vezetni az önkormányzati testületet, hogy folyton a Székelyföld közös dolgaival fogl alkozzam. Ettől függetlenül jól együtt tudunk működni kulturális, és akár önkormányzati vonalon is. A másik oka annak, hogy sokszor úgy tűnik, mintha nem lennénk része a székelyföldi régiónak az, hogy az ottani illetékesek egyszerűen kifelejtenek bennünke t. A minap azzal hívott fel a Hargita megyei kollégám, hogy bocsássak meg neki, de Maros megyét véletlenül kihagyták a székelyföldi turisztikai reklámanyagból, ha viszont gondolom, írjak valamit, és újranyomtatják az egész anyagot. Mit mondjak, sértő ránk nézve, de ettől függetlenül tudunk jól együtt dolgozni. vissza Szerző(k): Szucher Ervin Újra írt az Adevărul a gárdáról Krónika 2010. január 14. Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kérdőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba, a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe – írja tegnapi számában az Adevărul. A bukaresti napilap az előző naphoz hasonlóan ezúttal is két teljes újságoldalt szentel a Magyarországon b etiltott szervezet székelyföldi „alegységének”. Mostani számában leírja, hogy ismeretei szerint milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakaszába. A lap újságírója tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az Úz völgyében és az 1801 méter magasan fekvő Madarasi Hargitán. Tévesen azonban azt írja, hogy a kiképző egy bizonyos Magyarósi Árpád Szovátáról, vagyis az írás szerzője nem tudja, hogy az illet ő már nincs életben, tavaly Bolíviában lelőtték.
