Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 33 egymást az emberek, addig Európában elhidegülnek egymástól, és a jó viszonyt ápolók sem mindig köszönnek egymásnak. Pedig a gesztuso k, a tettek igenis fontosak ahhoz, hogy a közösség közösség maradhasson. vissza Kriják Krisztina Kelle nekünk euró? VG 20100114 Magyarországon szinte egyöntetű vélemény, hogy érdemes mielőbb belépnünk az euróövezetbe. A mostani válság azonban azt is megmutatta, hogy a tagság nem csodaszer, sőt, akár még nehezebbé is teheti a kiigazítást. Ideje jó néhány közhiedelemmel leszámolni. Az úgynevezett ír csodáról például be kellene végre ismerni, hogy ugyanolyan lufi volt, m int a dotcom boom a 90es évek végén, vagy a mostani válságot megelőző, féktelen jelzáloghitelezés Amerikában. Aztán érdemes egy pillantást vetni Görögországra, hogy lássuk, mennyit is ér valójában az euróövezet védőhálója. A zóna periferiális gazdaságair a váró hosszú, kemény kiigazítási folyamat kapcsán pedig azt is biztonsággal állíthatjuk, hogy a közös pénzt bevezető országok – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem alkotnak optimális valutaövezetet. És bár a monetáris unió esetleges felbomlása s zámukra rendkívül költséges lenne már, a tagságra aspiráló államoknak még van lehetőségük összevetni az előnyöket a hátrányokkal a sorsfordító döntés előtt. A válság ugyanis új tapasztalatokkal gazdagított. Az egyik ilyen tapasztalat, hogy mennyire nem el ég a csatlakozás nominális feltételeit teljesíteni. Kevesen gondoltak például a válság kitörése előtt arra, hogy a folyó fizetési mérlegeknek és a magánszektor jövedelmi viszonyainak milyen fontos szerepe lehet. Martin Wolf, a Financial Times neves publici stája épp ezt emelte ki egyik legutóbbi írásában. 2006ban az euróövezet öszszességében nagyjából külső egyensúlyban volt, de belül óriási eltérések voltak: Németország és Hollandia óriási fizetésimérlegtöbbletet halmozott fel, míg a periferiális gazdaság ok – Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország – komoly hiányt produkáltak. Más szóval ez azt jelenti, hogy az előbbiek magánszektorának többletjövedelme finanszírozta az utóbbiak túlzott költekezését. Gazdasági növekedés esetén ez az egyensúlytalan ság látszólag nem okoz gondot. A felzárkózó országok ilyenkor élvezik az olcsó hitel előnyeit, növekedésük felpörög, de eközben megugrik az ár- és bérinfláció, ingatlanbuborékok alakulnak ki, és romlik a gazdaságuk versenyképessége a munkaerőköltség emelke dése miatt. A hirtelen jött jólét csak illúzió. A mostanihoz hasonló válság hatására ugyanis az eladósodott magánszektor drasztikusan kénytelen visszafogni a költekezését. Ez pedig drámaian rontja az adott országok fiskális helyzetét is. Wolf szerint a köz gazdászok hajlamosak megfeledkezni arról, hogy ha a magánszektor finanszírozása fenntarthatatlan, akkor az adott ország költségvetése is az. Az eurózóna periferiális gazdaságai most csapdában vannak: önálló valuta híján nem hagyatkozhatnak a leértékelődésr e, ezért rendkívül szigorú megszorításokkal, sőt, nominális ár- és bércsökkentéssel kénytelenek szembenézni. Ez viszont súlyosbítja a recessziót, és tovább növeli az adósságterhet. Mit tegyenek ennek láttán a belépésre váró uniós tagállamok? Magyarországo n szinte egyöntetű a vélemény, hogy mielőbb át kell venni az eurót, hiszen azzal például az év eleji valutaválság is elkerülhető lett volna. A magas devizaadósságállomány okozta sérülékenységünk miatt ez valóban indokoltnak tűnik. A fentiek tükrében azonb an az is kezd egyre világosabbá válni, hogy az állam szigorú gazdálkodása – amit egyébként nálunk eddig is csak külső kényszer tudott kierőszakolni – nem elegendő a sikeres tagsághoz. Ahhoz a magánszektor jövedelmét és költését is közelíteni kell. Normál k örülmények között ez egy hozzánk hasonló, felzárkózó gazdaságban nehéz mutatvány. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, 2008 márciusában kiadott konvergenciajelentésében még nem tartotta problémának a lakossági hitelállomány gyors bővülését. Úgy vélte, Magyaror szág jobb helyzetben van a gyengén teljesítő zónatagoknál a gazdaság szerkezetét és a munkaerőpiac rugalmasságát illetően, így kisebb az úgynevezett aszimmetrikus sokkok veszélye is. Talán így van. De oly sok megfellebbezhetetlennek hitt igazság hullott po rba az utóbbi egykét évben, hogy a mielőbbi euróátvétel kérdését sem kellene többé tabuként kezelni. A szerző a Világgazdaság rovatvezetője Szerző: Gaál Csaba vissza
