Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 21 vonatkozó megállapodást 2006 áprilisában Vlagyimir Putyin akkori elnök aláírta, ám a Duma azzal az indokkal, hogy ütközik az orosz jogrenddel, visszautasította a ratifikálását. A vita – úgy tűnik – megoldódott . Az Európa Tanács főtitkárának, a norvég Thorbjørn Jaglandnak a múlt decemberi moszkvai útja során az orosz vezetés hajlandónak mutatkozott, hogy feloldja az ET reformjának a blokkolását. Ezt most megerősítette Pavel Krasennyikov is, a Duma Jogi Bizottság ának vezetője. Valerij Rjazanov, a Dmitrij Medvegyev elnök, illetve Putyin miniszterelnök mögött álló Egységes Oroszország párt elnökhelyettese elismerte: az ország vezetőit elégtétellel tölti el a megállapodás, a párt parlamenti képviselői pedig ennek me gfelelően jóváhagyják majd a dokumentumot. A jelek szerint az ellenzéknek sincs különösebb kifogása a ratifikálás ellen, mindössze a kommunisták jegyezték meg, hogy továbbra sem értenek egyet azzal, hogy Oroszországban betiltsák a halálbüntetést – amit a dokumentum kötelező erővel előír minden ETtagállam számára. vissza "Moldova a posztszovjet térség legkulturáltabb állama" Jurnal 20100114 A Chişinăui (Kisinyov) román nyelvű napilap interjút közöl az Európai Unió Mol dovába akkreditált képviselőjével, Mizsei Kálmánnal. A főtisztviselő méltató szavakkal jellemezte az országot kiemelve, hogy Moldova „talán a legkulturáltabb területe a posztszovjet térségnek”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, fontos lenne, ha a politikai elit efölött nem sikkadna el, és ennek megfelelően viselkedne, tiszteletben tartva a különböző véleményeket és megnyilatkozásokat. Igen rövidlátó taktika ugyanis ellenséget faragni a mai politikai ellenfélből – nyilatkozta a lapnak Mizsei – , hisz az holnap akár szövetségesünk is lehet. Mizsei szorgalmazta, hogy Moldova tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minden szempontból attraktívabbá váljék az Európai Unió számára, minthogy ez utóbbi kész segítséget nyújtani az ország problémáinak megoldásában. M izsei megfelelőnek tartja azt a keretet, mely nemzetközi szinten próbálja feloldani a Moldovai Köztársaság és a belőle kiszakadni kívánó Transznyisztria konfliktusát. Az 5+2 formula – vagyis a Moldova, Transznyisztria, az EBESZ, Ukrajna, Oroszország, tová bbá az EU és az Egyesült Államok részvételével folyó egyeztetés – bevált, ezen belül kell keresni a további lehetőségeket - nyilatkozta a diplomata. vissza Magyar Egyetem? Multietnikus egyetem? – Kezdeményezések, amelyek pap íron maradtak Magyar Szó 20100114 Önálló magyar egyetem, szabadkai multietnikus egyetem... Annak, hogy ismét felelevenítjük ezeket a terveket, elképzeléseket, az ad aktualitást, hogy számos családban már javában tervezik, hogy hol tanul tovább ősztől a most érettségiző fiatal. Sok vajdasági családban a magyarországi továbbtanulást fontolgatják. Másutt pedig kiderül, ha magyar nyelven akar tanulni a fiatal, igen szűkösek a lehetőségek, s anyagiak hiányában, a szerb nyelv tudása nélkül szóba sem jöhet az újvidéki, belgrádi továbbtanulás. A magyar egyetem megalapításának szükségességét a kilencvenes évek eleje óta számos tanácskozáson, tucatnyi tanulmányban megfogalmazták. Sőt – mint azt nemhivatalosan már többször hallottuk – , amikor egy évtizede a partiu mi magyar egyetem és a révkomáromi főiskola megalakulásának terve felvetődött, megvolt a szándék a magyar kormány részéről, hogy létrejöjjön egy önálló magyar felsőoktatási intézmény a Délvidéken is, de nem volt igazán fogadókészség erre az itteni magyar p olitikum részéről. Az volt az álláspont, hogy inkább azokat a meglevő állami felsőoktatási intézményeket kellene támogatni, ahol magyarul is lehet tanulni. Majd 2003ban megalakult a szabadkai multietnikus egyetemet kezdeményező bizottság. 2004 februárjába n a szabadkai községi végrehajtó bizottság, majd néhány hét múlva óriási vita után a községi képviselőtestület is elfogadta az egyetem
