Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 18 közvetlenül be kell vonni a döntéshozatal minden fontosabb szakaszába. Megnő a nemzeti parlamentek szerepe is a döntéshozatalban. A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió korábbi, részben sikertelen intézményi reformjait igyekszik kiigazítani, hogy az immáron 27 tagú unió hatékonyabban működjön tovább. Arra, hogy a dokumentum elérie ezt a célt, a jövő fog választ adni. vissza „Hiteltelen a büdzsé” Mátis Jenő szerint amit megszavaz a plénum, az sem szentírás ÚMSZ Nagy Vajda Zsuzsa | 20100111 23:37:39nyomtat | elküld Romániában előfordulhat, hogy e gy meglévő jogszabályt nem alkalmaznak – erről beszélt lapunknak Mátis Jenő közgazdász, a költségvetési bizottság volt tagja. Ezért nem bízik abban, hogy a büdzsében szereplő húsz százalékot valóban beruházásokra költi az ország, pedig ez a munkahelyteremt és miatt égetően fontos lenne. Azok után, hogy a költségvetési bizottság sok más mellett elutasította a nyugdíjpont emelését is, láte esélyt arra, hogy a végső szavazáson mégis elfogadja a héten a plénum? – A költségvetéstervezethez benyújtott kétezer módosító indítvány elutasítására volt már példa korábban. Azok a javaslatok, amelyeket a minisztériumok nem támogatnak, ritkán jutnak érvényre. Itt azonban a teljes romániai sajtó tévesen beszél nyugdíjpontemelésről, ugyanis egy létező törvény alkalmazásár ól vagy félretolásáról van szó. Ez a jogszabály kimondja, hogy a mindenkori átlagbér 45 százalékához kell igazítani az idősek járadékát. S lehet egy érvényben levő jogszabályt figyelmen kívül hagyni? – Romániában lehet. A passzust tavaly sem alkalmazták, ezért 38 százalék körül volt a nyugdíjszámítás értéke, és várhatóan idén is ugyanez marad a helyzet. A minimáladó eltörlését üdvözlik a vállalkozások. Elképzelhető, hogy a több mint százezer beszüntetett cég újrainduljon? – Az érintetteknek csak egy kis ebb része (130 ezerből mintegy harmincezer) szüntette meg a cégét, a legtöbben felfüggesztették a tevékenységüket, ezek könnyen visszaállíthatják a munkát. S még ha csak a minimálbér után fizetik a járulékokat, a 16 százalékos jövedelemadót, a társadalom- és egészségbiztosítást, illetve a nyugdíjalapi hozzájárulást, már az is mind bevételt jelent majd az államnak. Nem beszélve arról, hogy ahány vállalkozás újraindul, annyival szűkül a munkanélkülisegélyért folyamodók köre, amely témakör 2010 nagy kérdése lesz. A munkanélküliség ellen a leghatékonyabban állásteremtő beruházásokkal lehet küzdeni. A költségvetéstervezet hogyan kezeli ezt a kérdést? – A büdzsé eredetileg húsz százalékot különített el beruházásokra, ami nem kevés, de kérdés, hogy a plénum majd hogyan szavaz erről. A probléma az, hogy menet közben is változhat a helyzet. Például amikor a Nemzetközi Valutaalappal az ország megkötötte a szerződést, még szó sem volt arról, hogy bérekre és nyugdíjra lehessen költeni a hitelt. Év végére mégis e z történt, holott a pénzt Bukarest beruházásokra és a tartalékalap gyarapítására (a lejárfolyam védelmében) kapta. Ezért nem hiszek a mostani tervezetben, akkor sem, ha a végső szavazáson is megerősítik a számokat. A költségvetés éves szinten valamivel t öbb, mint hétszázalékos munkanélküliséggel számol. Szakértők ezt megkérdőjelezik. – Ha a kormány a fent említett intézkedéseket nem hozza meg, és nem fordít kiemelt figyelmet a beruházásokra, illetve a vállalkozások újraélesztésére, akár kilenc százalék f ölé is ugorhat a mutató. S ne feledkezzünk meg a nem aktív munkanélküliekről, akik a segélyre való jogosultság elvesztése után kikerülnek a statisztikából.
