Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.11 . 30 az egészségügy és a nyugdíjrendszerek reformjára gondolok. Az is látszik, hogy az utolsó, 2003as alkotmánymódosítás nem oldott meg egy sor olyan kérdést, amivel azért foglalkozni kellene: itt elsősorban a hatalmi ágak jogosítványai és ezek e gymáshoz való viszonya a kérdéses. Azért gondolom, hogy ez a 2010es évnek tematikája lehet, mivel eddig senki nem mert lépni a közelgő elnökválasztás miatt, és ezért a négyéves választási ciklusból elvesztegettünk egy évet. Az a tapasztalat, hogy ha ily en nagyságrendű kérdéseket egy politikai többség nem a parlamenti mandátuma első felében old meg, akkor a második félidőben már nem hajlandó bevállalni a reformcsomag politikai árát. A harmadik kérdés, amit fontosnak tartok, az lenne: miképpen alakul a magyar összefogás jövője. Látjuk, hogy vannak nézetkülönbségek, súrlódások az RMDSZ és az EMNT között. Kérdés, hogy ez a viszony hogyan fog alakulni egyrészt az RMDSZ újbóli kormányzati berendezkedésével, másrészt pedig annak a magyarországi jobboldaln ak a feltételezhető győzelmével, amely inkább Tőkést támogatja. BOGNÁR ZOLTÁN A 2010es év politikai napirendjét országos szinten várhatóan a 2009es politikai válság és az elnökválasztásokat megelőző kampány közepette elhanyagolt, és emiatt elmélyült gazdasági, illetve gazdasági gyökerű társadalmi problémák határozzák majd meg. Számos területen a megkésett válságkezelés radikális intézkedéseket tesz szükségessé, emiatt számolni lehet a negatívan érintett társadalmi csoportok viszonylag erőteljes tiltakozó akcióival. A rossz közhangulatot minden bizonnyal tovább rontja majd, hogy a megkésett intézkedések miatt Románia gazdaságának felélénkülése várhatóan későbben kezdődik majd meg, és lassabban megy majd végbe, mint az Európai Unió tagállamainak többségében. Ennek társadalmi szinten fokozódó türelmetlenség, politikai szinten pedig a pártok közötti nagyobb fokú együttműködés lehet a következménye. Az általános költségcsökkentő intézkedések folyamatosan napirenden tartják majd az „olcsóbb állam” t émáját, azonban nem valószínű, hogy az ekörül kialakuló viták még ebben az évben elvezetnének az állam intézményeinek jelentős átalakításához. A radikális intézkedések várhatóan a pártok közötti ideológiai különbségek markánsabb kirajzolódását eredményez ik majd. Ennek elsősorban a PDL és a PNL viszonyának alakulása szempontjából lesz jelentősége. A PNL a napirendre kerülő ügyek többségét érintően várhatóan többször kerül majd egy platformra a PDLvel, mint a PSDvel, így a két párt 2010ben valószí nűleg ismét közeledni fog egymáshoz. Népszerűségének alakulása szempontjából ez kedvezhet a támogatottságát egyértelműen ellenzéki pozícióból, mindenekelőtt a PDL rovásásra növelni szándékozó PNL számára. A romániai magyarság szempontjából fontos közpol itikai döntések és a romániai magyar közélet politikai viszonyainak alakulása szempontjából egyaránt meghatározó
