Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.04 . 21 Január végén írhatja ki Sólyom a választásokat Nszv 20100104 Várhatóan január 28án tűzi ki a tavaszi országgyűlési választások időpontját Sólyom László köztársas ági elnök. A voksolás dátumát ugyanis az alkotmány szerint az államfő választja ki, az időpontban pedig a választási eljárásról szóló törvény igazíthat el. Eszerint "a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni". Ugyan Mádl Ferenc k orábbi köztársasági elnök 2002ben több mint száz nappal a választások előtt közölte a voksolás dátumát, a jelenlegi államfőre nem ez a jellemző. Sólyom László 2006ban azt mondta, hogy a dátumokat pontosan 72 nappal a választások előtt hozza nyilvánosságr a. Végül így is tett, s ugyanezt az elvet követte a tavalyi EPválasztásoknál is. Ha Sólyom idén is tartja magát kijelentéséhez, miszerint a lehető legkorábbi időpontra tűzi ki a voksolást, akkor lapunk számításai szerint a 2010es parlamenti választás els ő fordulóját április 11én, a másodikat április 25én tarthatják meg. A számításban segít, hogy az alkotmány szerint a választást az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, vagyis 2010ben is csak márciust követően lehet voksolás. További megszorítás a törvény szerint, hogy a szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy a Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. A törvény szabad kezet ad az eln öknek, s nem tiltja, hogy a voksolás ne vasárnap legyen, de 1990 óta mindig akkor volt a szavazás. Mivel húsvét április 4re, pünkösd pedig május 24re esik és május 1je egy szombati nap, néhány dátum kiesik. Minden feltételnek megfelel az első forduló id őpontjának április 11., április 25. vagy május 16. A második fordulók időpontja ekkor - sorrendben - április 25., május 9., illetve május 30. Ezek közül a legkorábbi - április 11i - voksolás a legvalószínűbb. Ezt azt is jelenti, hogy a választási kampány hivatalosan csak január végén kezdődik, noha a legtöbb párt már tavaly ősszel elkezdte a maga korteshadjáratát, például utcai plakátolással. Így tett a Fidesz is, miközben Orbán Viktor pártelnök szerint hivatalosan csak egy hónapos kampányuk lesz, vagyis csak március 15én kezdenek. Március abból a szempontból is fontos lesz, hogy a hónap második felében a választáson indulni kívánó pártoknak a területi illetve országos listájukat, és az azon szereplő jelölteket hivatalosan is le kell zárni, be kell jelent eni. A választási eljárásról szóló törvény azt mondja ki, hogy a területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon - vagyis várhatóan legkésőbb március 22én , míg az országos listát és az azon szereplő jelölteket ped ig legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon - vagyis március 23án - kell bejelenteni. L.T. vissza Vajdaság autonóm Erdélyma [ 2010. január 03., 21:08 ] [317] Január elsején életbe lépett Vajdaság alaptörvénye. 2010 els ő napjától teljességében alkalmazni lehet a statútumot, ám egyes rendelkezéseiből eredő lehetőségek – mint amilyen a képviseletek megnyitása Európa más régióiban – mégis megvárják a 2011es esztendőt. Bojan Pajtić vajdasági kormányfő elvárásai szerint a ta rtományi közigazgatás az év folyamán átveszi valamennyi, statútummal szavatolt hatáskörét. A statútum alkalmazása a nemzeti közösségek esetében egyebek között lehetővé teszi, hogy a nemzeti tanácsok önállóan döntsenek az oktatás, a kultúra, a nyelvhasznál at és a tájékoztatás kérdéseiben, emlékeztet a B92. A nemzeti közösségek képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a statútum kedvező együttműködést jelent a kisebbségi nemzeti közösségek és a többség között. Egyetértenek, hogy ezzel a jogi aktussal létrehozták a nemzeti közösségek védelmének jogi keretét. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, hogy a szerbiai kisebbségi jogok most – az alkotmány után a statútummal is – szilárd szavatosságot nyertek, hogy nem fognak csökkenni. A statútum mellett fo ntosnak nevezte a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely hozzájárul a kisebbségek Szerbia egész területén létrehozhassák művelődési, oktatási és tájékoztatási intézményeiket. Létrejött a törvénnyel megalapozott lehetőség egy kiegyensúlyozott perszonális autonómia létrehozására, mondta Józsa. A Tartományi Tájékoztatási Titkárságon azt mondták, hogy a statútummal átvették az ellenőrzést a tájékoztatási törvény alkalmazása felett, kiemelve ennek fontosságát, mert mindennek a célja megőrizni a kisebbségek n yelvén tájékoztató írott és elektronikus médiumokat.
