Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.07 . 8 Bugár: az autonómia helyett a jogkörök kiszélesítéséről kell beszélni Pozsony, 2010., január 6., szerda (MTI) - Bugár Béla szerint a szlo vákiai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban nem az autonómiáról, hanem a jogkörök kiszélesítéséről és megerősítéséről kell beszélni. "Arról kell beszélni, hogyan erősítsük meg a jogköröket, illetve hogyan adjunk olyan jogköröket a különböző kisebbségekn ek, amelyek egyértelműen biztosítanák, hogy belső ügyeikről önállóan dönthessenek, anélkül hogy abba beleszólna az állam. Például a kultúra terén. Hogy tudják, hogy az egész kultúrára szánt csomagból ők ennyi és ennyi százalékot kapnak, és abba senki sem s zól bele" - jelentette ki a Híd párt elnöke abban az interjúban, amelyet a SITA hírügynökség tett közzé szerdán. Meggyőződése: ugyanerre van szükség az oktatásban is. "Normális az - kérdezte , hogy a szlovák nemzeti párti oktatási miniszter arra utasí tja a magyar, illetve a ruszin oktatási nyelvű iskolákat, hogy nem használhatják anyanyelvükön a földrajzi megnevezéseket? Gyakorlatilag ezzel kezdődött a vita, a tankönyvektől. Ez normális? Nem, ez nem normális. Ha tehát ezekben a kérdésekben ki lesznek t űzve a határok, lesznek törvények, leáll a vita és a politikai összetűzések" - fejtette ki a szlovákiai magyar politikus. Bugár szerint Szlovákiában jelenleg a községek, illetve a megyék rendelkeznek bizonyos autonómiával, amelynek értelmében maguk dön tik el, hogy mire használják fel például az adók egy részét. Saját jogkörükben döntik el bizonyos adók nagyságát is. "Léteznek bizonyos adócsoportok, ahol autonómok. Autonómok abban is, hogy bizonyos eszközöket mire használnak fel, útjavításra vagy egy ingatlan megvételére. Ebbe az állam nem szólhat bele. Ez az autonómia" - vélekedett Bugár. Hozzátette: a törvény alapján autonómiáv al rendelkeznek a felsőoktatási intézmények is. Rámutatott, hogy Szlovákiában, ha az autonómiai kerül szóba, akkor sajnálatosan mindenki azonnal a magyarok területi autonómiájára gondol. "Sajnos, ha a politikusok közül valaki az autonómiát emlegeti , azt azonnal a területi autonómiával és a magyarok autonómiájával hozza összefüggésbe. A szlovákok a múltban, ha autonómiát akartak, akkor mindig az általuk lakott területek elszakadására vagy önállósulására gondoltak. Innen ered a vita, tehát hogy az aut onómiát a szlovákok úgy értelmezik, hogy az veszélyezteti a Szlovák Köztársaság területi egységét" - húzta alá a nyárom alakult Híd párt elnöke a szlovák SITA hírügynökségnek adott interjújában. vissza Románia - az RMDSZ pre fektusi és alprefektusi tisztségeket alkudott ki Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2010. január 6., szerda (MTI) - Számos prefektusi és alprefektusi posztot sikerült kialkudnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormány koalíciós partnerrel, a Demokrata – Li berális Párttal (PDL) történő egyezkedések nyomán. A romániai magyarok szervezetének operatív döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) már jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi, illetve alprefektusi tisz tségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A prefektus Romániában a mindenkori kormány megyei szintű személyes képviselője, elsődleges feladata, hogy gondoskodjon helyi szinten az ország törvényeinek betartásáról, különösen ami a helyi önkormányzati dönt éseket illeti. Az RMDSZnek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia. A SZÁT Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sánd ort (Szilágy) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek, azok tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc miniszterelnök aláí rja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagyásával Horváth Levente Arad, Borsos K. László BeszterceNaszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg. A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lap megjegyzi: a jelöltek mindegyike – Borsos K. László kivételével – rendelkezik már intézményvezetői tapasztalattal. Horváth Levente és Pataki Csaba korábban volt már alprefektus, Böndi Gyöngyike a máramarosi kormányh ivatalt is vezette, Pásztor Sándor jelenleg a nagyváradi önkormányzat RMDSZfrakciójának vezetője, Ambrus Károly pedig a kereskedelmi kamaránál tölt be vezető tisztséget. Kinevezésükkel egyébként az RMDSZ által támogatott alprefektusok száma nyolc lesz az országban, ugyanis Temes megyében Marossy Zoltán, Maros megyében pedig Bárzci Győző István révén már tavaly ősztől ellátja ezt a tisztséget a szövetség. Az ÚMSZ a helyzet érdekességének tartja, hogy az új kinevezésekkel a magyar ajkú alprefektusok száma végül is kilencre nő Romániában. Brassó megyének ugyanis jelenleg is magyar az egyik alprefektusa. Benedek Gábor azonban nem az RMDSZ, hanem a jelenlegi koalíciós partnere támogatásával kapta meg még tavaly ezt a posztot.
