Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-31 - 2010-01-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.312010.01.02 . 15 – 2010. január 1jétől ez reális veszély. Ekkortól lép éle tbe ugyanis a végrehajtási rendelet. – Az EBESZ közvetítői szerepe ellenére Pozsony mintha nem tűrt volna beleszólást a végrehajtási rendelet meghatározásába… – Mindkét fél rendszeres kapcsolatban állt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi biztosával. Továbbra is működik a kisebbségügyi vegyes bizottság. Itt is megjelentek és aktív szerepet játszottak az EBESZ szakértői. Pozsony amúgy külön konzultált az EBESZ képviselőivel, s nem hármasban a magyar képviselővel, ahogyan mi ezt javasoltuk. Ráadásul az E BESZ ajánlásait csak részben fogadták meg – egy sor dolgot nem vettek figyelembe. Például azt, hogy az EBESZ sokkal hosszabb konzultációt kért volna a szlovák kormány és a szlovákiai kisebbségek között. Az EBESZ szóvá tette azt is, hogy Pozsony nem egyszer re módosította a kisebbségi nyelvi törvényt és a szlovák államnyelvtörvényt. Azaz ha szigorítják az államnyelvtörvényt, akkor nőjön az a védelem, amit a kisebbségi nyelvi törvény nyújt. – Az EBESZt nem terheli felelősség azért, hogy ajánlásait csak részb en fogadták meg? – Ne hibáztassuk a szervezetet, hiszen feladata főleg az, hogy tartsa a kőtáblát, és figyelmeztessen: ez a törvény az európai norma, ezt kellene követni. Tehát nem az EBESZszel, hanem a magyargyűlölő Ján Slotával van a baj. Nem lehet azz al érvelni, hogy személy szerint Slota benne sincs a szlovák kormányban. Ne feledjük, a Szlovák Nemzeti Párt tagja a kulturális miniszter, aki a kabinetben érvényesíti Slota politikáját. És tény az is, Robert Fico ezt a pártot bevette a kormányába, támaszk odik szavazóira. Az már más kérdés, hogy egyes elemzők szerint a júniusban megrendezendő parlamenti választásokig szeretné bedarálni az SNSt, megnyerni pártjának, a Smer nek a párt szavazóit. – Terveznek még egy kormányfői találkozót a Bajnaikabinet ma ndátumának lejártáig? – Tervben nincs, és úgy vélem, kormányfői találkozót csak a megoldandó és megoldható problémák alapozhatnak meg. Ma nem látom az előfeltételeit egy ilyen találkozónak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne folyna párbeszéd a két ország között. Negyedévente minden EUcsúcson találkozik a két kormányfő. Én pedig havonta, sőt akad, amikor havonta többször találkozom Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel. – Szerbia nemrég adta be uniós csatlakozási kérelmét, illetve az ország polgárai december 19. óta utazhatnak vízum nélkül az Európai Unióba. Magyarország hogyan segítheti tovább Belgrád uniós integrációját? – Eddig is erősen segítettük az országot, és ezután is segítjük. Támogatjuk a csatlakozási kérelem gyors elbírálását. Volt szerep ünk abban is, hogy elérték a vízummentességet. Ezt Belgrád is elismeri. Vuk Jeremics külügyminiszter, aki elsőként lépte át vízum nélkül az EU határát, a horgos – röszkei határ átkelőnél épp nekem adta át útlevelét, hogy pecsételjem le. – Ezt a képet a Néps zava olvasói is láthatták… – Így van, a legjobb képet a Népszava hozta. Nos, roppant fontos nemzetközi üzenete van annak, hogy épp a magyar határon történik ez a történelmi esemény. Jelentős lépés Belgrád részéről a Vajdaság kulturális autonómiájának beve zetése is. – Kevesebb szó esik a kárpátaljai magyarságról, pedig alighanem az ő helyzetük a legnehezebb. – Karácsony előtt, december 22én és 23án jártam az országban, ahol politikai garanciát kaptam arra, hogy az oktatási tárca elkészítteti a magyar is kolák 10. osztályosainak szánt tankönyvek fordítását. Ugyanakkor tudni kell azt, hogy míg Szlovákiában nyíltan a magyar kisebbséget célozzák, Ukrajnában nem mi vagyunk a célkeresztben, hanem „mellékesen” minket is eltalálnak. A kárpátaljai magyarság aránya országosan 0,3 százalék. Az ukrán többség a jelentős orosz kisebbséggel vívja a maga küzdelmét. Az ukránok kedvelik a magyarokat, jó nyugati szomszédnak tartják Magyarországot.
