Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.28 . 13 Annyival is inkább, mert a kormányzati részvétel az autonómia igényéről való lemondást is jelent. Márpedig ezt az igény t a kampányban az RMDSZ is előszeretettel hangoztatta. Mindez az RMDSZ és a bázis egymástól való eltávolodásának, a szövetség saját közösségén belüli politikai elszigetelődésének korábban is jól érezhető folyamatát erősítheti. Olyan kisebbségi eredményekre pedig, melyek ezeket a hatásokat ellensúlyozhatnák, Basescu- és Bocféle szövetségesekkel aligha számíthatunk. Ami a román politikai nyilvánosságot illeti, a hosszú távú hatások legalább ilyen súlyosak lehetnek. A szocialisták, akiket már másodszor viszü nk jégre (négy évvel ezelőtt Adrian Nastase és pártja is a mi „áruló ”szavazataink és RMDSZ átállása miatt veszített Basescuval és pártjával szemben), igazolva láthatják magyarellenes előítéleteiket. Bebizonyosodott, hogy az Erdélyre vonatkozó magyar nyila tkozatokban nem lehet megbízni, hiszen „ezek, lám – ha érdekeik úgy követelik – az édesanyjukat is készek elárulni”. Bármiféle politikai önállósághoz juttatni egy ilyen közösséget a nemzet egysége szempontjából életveszélyes lehet! De mostani szövetségesei nk sem lehetnek sokkal jobb véleménnyel rólunk. Átállásunkat nyilvánvalóan ők sem a nemzeti érdek szolgálatának, inkább a hataloméhes RMDSZklientúra nyomásának tulajdoníthatják. Márpedig helyzetünk megváltozása hosszabb távon nem annyira a kormányzati in tézkedésektől függ, mint inkább a román társadalom magyarokról alkotott sztereotípiáinak megváltozásától. A morális vétséget a román és a magyar politikai közösség eltérő okokból ugyan, de egyaránt szankcionálni fogja, ahogyan azt Magyarországon is tette. A moralitás a társadalmi együttélés alapja. Még a Balkánon is. Aligha tévedhetünk, ha úgy véljük, hogy annak, aki politikai házasságszédelgőként és hozományvadászként írja be önmagát a köztudatba, a pillanatnyi előnyökért hosszabb távon halmozottan kell fi zetnie. vissza EU - Készen áll a spanyolbelgamagyar trió egyeztetett programja – Fél esztendőn át hazánk lesz az Európai Unió "ügyintézője" Nlépszava • 20091228 Valamivel több, mint egy év múlva Magyarország veszi át az Európai Unió Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét. Az elnökség feladataiba azonban már a jövő év kezdetétől belefolyik. Egyike lesz ugyanis annak a triónak, melynek tagjai e feladatokat egymással együttműködve végzik el. Magyarországon kívül a trió két másik tagja Spanyolország, amely 2010 első félévében, és Belgium, amely ugyanazon év második felében lesz a soros elnök. A trión belül a Miniszteri Tanács ügyeinek viteléért a soros elnök viseli a fő felelősséget, de a teendőket megosztja a másik két tagállammal. A trió intézménye, melyet a Lisszaboni Szerződés hívott életre, ám amely már 2007 óta működik, a várakozások szerint folyamatosabbá teszi az egymást követő elnökségek munkáját, és hosszabb távú tervezést, együttműködést tesz lehetővé. Ezt érzé kelteti az is, hogy Spanyolország, Belgium és Magyarország az EU történetében először közös logóval jelképezi elnökségét. A Külügyminisztérium és az uniós szakemberek jó triós együttműködést remélnek, hiszen a három ország között nincsenek vitás kérdések. Belgium olyan nagyságrendű állam, mint Magyarország, Spanyolország pedig feltehetően nem folytat olyan intenzív elnökségi politizálást, amely háttérbe szorítaná a másik két tagállamot. (Ha például Sarkozy elnök Franciaországával kerültünk volna egy csoport ba, akkor ebben nem lehetnénk olyan biztosak.) De vajon melyek a trió – vagy is a másfél éves együttműködés – fő tartalmi feladatai? Ezekről a három állam előzetesen már huzamosabb ideig egyeztetett egymással, majd december elején megszületett a megállapo dás. Eszerint a triónak közre kell működnie az EU következő tízéves versenyképességi programját jelentő új Lisszaboni Stratégia elindításában, törekedve arra, hogy a lassan lecsengő gazdasági válságot fellendülés kövesse, hogy folytatódjon az éghajlatválto zás káros hatásai elleni küzdelem, hogy szorosabbá váljon a tagállamok bel- és igazságügyi együttműködése, szociális ügyekben való előrelépése, valamint kül- és biztonságpolitikai együttműködése. Fókuszáljunk azonban arra, hogy – a trión belül – melyek le sznek a 2011 első félévére eső magyar elnökség fő feladatai. Elképzelhető, hogy ekkorra esik Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, Horvátország pedig akkoriban lesz kész az uniós tagságra. (Bár nem biztos, hogy felvételére a magyar elnökség idején ke rül sor.) Koordinálnunk kell majd a 2013 és 2020 közötti EUköltségvetés kimunkálását, foglalkoznunk kell majd az EU energiaellátásának diverzifikálásával. (E témában egy tagállam sem annyira érdekelt, mint Magyarország.) Feltehetően terítékre kerül a romá k integrációja, a vízellátási problémák megoldása, s ezzel összefüggésben egy
