Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.23 . 32 napjaim szerzőjének, Faludy Györgynek a mondásával éljek: a demokrácia nem tud demokraták nélkül létezni. Sajnos, ez visszaköszön még Iveta Radičová esetében is, aki valóban nagyon kedves, elegáns és nyitott volt saját választási kampán ya idején, de amikor arra kértük, írja alá a nyelvtörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványunkat, ezt már nem tette meg, és az MKP őszi kongresszusára szóló meghívásunkat sem fogadta el. Nem akarok ezzel én semmi többet mondani, csak azt, hogy ninc s másik pillér a másik oldalon. Aki ebben a hitben ringatja magát, nem mond igazat. Az új párt megalakítása arról szól, hogy Róbert Ficónak legyenek zsoldosai a mi hátunkba, Orbán Viktor hátába és a magyar nemzetpolitika hátába is. Hogy legyenek kezelhető magyarok, akikkel kellemetlen ügyek esetén érvelni lehet. Különösen sajnálatos, hogy volt kollégáink adják el magukat ilyen célra. – És mit üzent a politikai vezetőknek az európai parlamenti választás? – Az európai parlamenti választásoknak is van két fon tos üzenete. Ott a kampányban jobban érezhettük, hogy a küzdelem nem egy idegenlégiósért folyik, hanem magunkért. Maga a kampány impozáns, szép volt. Rendezvényeink nemcsak arról szóltak, hogy elmegyünk választani, és a saját jelöltjeinkre szavazunk – mert ez is fontos, ebben mérik a politikát – , hanem a megélt közösségi élményről is. Én az arcokra, csillogó szemekre emlékszem vissza leginkább, a közös örömre és szeretetre. Nagyon fontos ez, mert ha kicsit előbbre nézünk, 2010ben és 11ben három nagy esemé ny vár bennünket. Kulcsfontosságú parlamenti választások lesznek, majd a helyi szinten való továbblépésünket meghatározó önkormányzati választások következnek, de nemzetstratégiai szempontból legalább ennyire fontos lesz a 2011es népszámlálás. És ha én bá rmilyen szerepet fogok játszani még 2011ben a politikában, biztos, hogy a Magyar Koalíció Pártja nagyon erős kampányt folytat majd azért, hogy a szlovákiai magyarok vállalják az identitásukat. – A kampánytapasztalatok tükrében számított Ön arra, hogy sz eptember elsején Dunaszerdahelyen annyi szlovákiai magyar jelenik meg a nyelvtörvény elleni tiltakozó nagygyűlésen, amennyi ott volt? – Idén két nagy összejövetelünk volt. Az egyik júniusban, Érsekújvárban, az egységért, amikor a többség azt mondta: nem ak ar elmenni az MKPból, nem akar egy őrült magyar szembenállást és versengést. Megható volt. De még meghatóbb volt a dunaszerdahelyi, amely nagyonnagyon erős üzenet nemcsak irányunkban, hanem Róbert Ficónak és Európának is. Egy óriási közösségi élményt jel ent, s most az év végén is, ha találkozom emberekkel, nagyon sokan felemlegetik, hozzátéve: több ilyen találkozóra lenne szükség jövőre is. Amikor egy találkozó jól sikerül, az ember örömmel gondol vissza rá. A kockázatát azonban mi, a Magyar Koalíció Párt ja éreztük, gyakran nem is az emberek között voltam, hanem a szervezői stábon, mert mindenféle rémhírek terjedtek provokációkról. Aki ott volt, tudja: a színpadot a fő lelátóval szemben állítottuk fel. Arra gondoltunk, ha háromezer ember eljön, már sikeres a tiltakozás. Négyszer ennyien jöttek. Néha nem a létszám számít, most azonban ez is fontos volt. Az európai sajtó arról cikkezett, hogy a szlovákiai magyarok felsorakoztak az MKP mögé és mögém is. A pártnak és személy szerint nekem is sokat jelent ez a m egmozdulás. A szlovák sajtó, egyes közvéleménykutatók azzal ostromoltak minket, hogy az MKP vezetése és politikája elvesztette hitelét. Nem jó időket élt meg a magyar kisebbség, szükség volt töltődésre nekünk, de az embereknek is, akik ott voltak, mert ol yan élményhez jutottak, amiből sokáig meg tudnak élni. Biztos, hogy az elmúlt évtizedekben ez volt a legnagyobb rendezvényünk, s ezen a szlovákiai magyar közösség látványosan adott választ arra a kérdésre, hogy megvane még az életereje… Látni kell, hogy a z elmúlt húsz évben nagyot változott körülöttünk a világ, változott az értékrendünk is, változik a közeg, melyben élünk, változnak a lehetőségeink, globalizálódunk, elanyagiasodunk, elfordulunk egymástól. Ennek a fényében, ami Dunaszerdahelyen történt: egy kisebb csoda. Köszönet érte mindenkinek. – Az utóbbi hetek is mutatják már, hogy meglehetősen nagy média- és sajtóellenszéllel kell számolniuk 2010ben. Hogyan fogják ellensúlyozni, egyensúlyba hozni a parlamenti és helyhatósági választási propagandát? Gondolkodnak ezen? – A média nagy része sajnos nem kedvel bennünket, s ez nem véletlen, e mögött konkrét szándékok és játékok állnak. Úgy látjuk, a legnagyobb esélyünk abban van, hogy őszinték vagyunk, egyértelműek, hűségesek vagyunk a közösségünkhöz és az eszméinkhez, s ha az emberek velünk tartanak, nem vesznek el a szavazataik. Erről személyes kapcsolattartással kívánjuk meggyőzni őket. Politikai programunk kulcsszava az irányváltás és kormányváltás ebben az országban, s ahhoz szeretnénk a lehető legtöb b támogatást megszerezni, hogy vége szakadjon ennek a szerencsétlen, korlátolt és buta magyarellenes ámokfutásnak. Azért is meg kívánunk tenni mindent, hogy az új kormánykoalíciónak a részesei legyünk, de kormányba lépni csak tisztességes feltételek mellet t akarunk.
