Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 8 hányan iratkoznak fel a névjegyzékre, mert a közös ség bel- és külpolitikai súlyát, tartását is egyértelműen megmutatja majd a végső szám. A törvény által megkövetelt 50%+1 fő, vagyis a 117 ezer feliratkozott polgár nem lehet a végcél, arra csakis mint az elérendő minimumra tekinthetünk és tekintünk. Az ed dig tapasztaltak alapján optimista vagyok, de a konkrét számot majd jövő év márciusában fogjuk megismerni mindannyian. Vane kimutatásuk arról, hogy mennyien utasítják el a feliratkozást a névjegyzékre - számottevő vagy elenyésző ez a szám , s ezt általáb an milyen indokkal teszik? - Vannak elutasító megnyilvánulások, viszont az eddigi tapasztalatok alapján ezek számaránya jóval a feltételezettek alatt van. A visszajelzések két irányba mutatnak. Az első az emberi tényező – rossz időben, rossz pillanatban ke resték meg az aktivisták ezeket az egyéneket, olyankor, amikor a hazahozott munkahelyi stressz, illetve más külső- és belső lelki tényezők nem teszik fogadókészségessé őket. A tudatos elutasítás, amely a félelemből, vagy az eltérő politikai felfogásból ere deztethető, igen minimális. Az elutasítók e két kategóriája az összegyűjtött aláírások tekintetében a Vajdaság egészét tekintve nem haladja meg az egy százalékot. Persze, ez az arány településenként más és más, viszont a legkirívóbb esetben sem tapasztaltu nk öt százaléknál nagyobb elutasítottságot. Ami számomra kellemes meglepetést jelent, az a vegyes házasságokban élők köréből érkező visszajelzés: aktivistáinkat az esetek túlnyomó többségében az ilyen családokban is nyíltsággal, empátiával és segítőkészség gel fogadják. Sebestyén Imre vissza Bosznia: nemzeti érdekek kontra működőképes állam Vajdaságma.info 2009. november 30. [9:50] Október közepe óta folyik az egyezkedés a nemzetközi közösség és a három boszniai etnikum kül döttei között arról, miként lehetne kilépni a BoszniaHercegovinát három éve megbénító belpolitikai patthelyzetből, és éretté tenni a fiatal balkáni államot az európai integrációra. A Szarajevó közelében fekvő támaszpontról - ahol a tárgyalások első fordul ója zajlott - butmiri folyamatnak nevezett dialógus eddig nem járt eredménnyel. Az EU és az Egyesült Államok küldötteinek a célja a daytoni egyezmény nyomán megszövegezett boszniai alkotmány reformja. A három államalkotó nemzetiség - bosnyákok, horvátok, s zerbek - vétójoggal rendelkezik bármely reform megfúrásához. BoszniaHercegovina két entitásból áll: a BosnyákHorvát Föderáció és a Szerb Köztársaság (RS) saját parlamenttel, kormánnyal, minisztériumokkal, igazságszolgáltatással, rendőrséggel bír. A túlzo tt decentralizáció következtében a központi állam alig rendelkezik hatáskörökkel, ami lehetetlenné teszi a hatékony kormányzást - mutatott rá a Neue Zürcher Zeitung. A Nyugat (EU, USA) erősíteni szeretné a központi államot, hogy az valóban képviselje mindk ét entitást és mindhárom népcsoportot - például a NATO- és EUcsatlakozásról folytatandó majdani tárgyalásokon. Ebben partnerei a legnépesebb népcsoport, a lakosság mintegy 44%át kitevő bosnyákok vezetői. Ők azt remélik, hogy egy erősebb központi állam nö velné a legnagyobb nemzetiség politikai súlyát. A boszniai Szerb Köztársaság vezetői viszont elutasítják az alkotmány reformját. Milorad Dodik miniszterelnök szerint a daytoni egyezményben rögzített messzemenő autonómia tökéletesen megfelel a 31%ot kitevő szerb népcsoportnak. Az sincs ínyére a kormányfőnek, hogy Brüsszel és Washington számos hatáskör átadását kívánja Banja Lukától a szarajevói központnak. "A reformcsomag elfogadhatatlan mint tárgyalási alap, mert elfogult a szerbekkel szemben, és kizárólag a bosnyákoknak kedvez" - szögezte le a butmiri forduló után Dodik. Az egyetlen dolog, amelyben egyetértenek a három népcsoport vezetői, az európai integráció óhajtása, az EUcsatlakozás igenlése. A bökkenő abban rejlik, hogy a nemzetek feletti integrációs szervezetbe való igyekvést mindegyik a saját "nemzeti érdekeinek" előtérbe helyezésével képzeli el, félresöpörve a másik két népcsoport elvárásait - vélik megfigyelők. A nemzetközi közösség boszniai főképviselője tavasz óta az osztrák Valentin Inzko, aki jól ismeri a Balkán történelmét és népeit. Elődeivel (Olli Rehn, Paddy Ashdown, Wolfgang Petritsch, Christian SchwarzSchilling) ellentétben csak ritkán él széles jogkörével, amelynek birtokában megsemmisíthet kormányzati vagy parlamenti határozatokat, és leválthat ellenszegülő politikusokat. Az osztrák diplomata visszafogottsága nagyrészt azzal magyarázható, hogy szarajevói hivatala (HRO) már szinte semminemű támogatást nem élvez Brüsszel részéről, ahol évek óta tervezik a HRO bezárását. Ha Dodikon múlna, Inzko már holnap csomagolhatna - ám a bosnyák-
