Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.02 . 29 Az elsőként felszólaló szerbiai képviselők újfent hangoztatták, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása nemzeti indíttatású szecesszionista aktus, amely aláássa a nemzetközi jog alapjait. Noha a függetlenség kikiáltása nyilvánvalóan ellentétes az ENSZ 1244es határozatával és sérti Szerbia szuverenitását, Belgrád mégis úgy döntött, felelősségteljesen reagál – mondta Dušan Bataković párizsi nagykövet, hozzátéve, hogy Szerbia nem mond le a területi egysége megőrzéséért vívott diplomáci ai harcról, ugyanakkor az előállt patthelyzetből való kiútkeresésben hajlékony, kompromisszumkész igyekszik lenni. Reményei szerint az ICJ döntése alapot szolgáltathat Kosovo jogállásának újratárgyalásához, és ez majdan a mindkét fél számára elfogadható me goldást eredményezheti. Úgy vélte egyúttal, hogy a kosovói döntés fenyegetést jelent a térség biztonságára is. A szerbiai küldöttség tagjai emlékeztették a bíróságot arra, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásáról szóló döntést az ENSZ 1244es határoza ta szellemében megalakított ideiglenes önkormányzati szervek hozták meg, a parlament határozata azonban – amelyet a kosovói elnök írt alá és a kormányfő is támogatott – nincs összhangban sem a szóban forgó ENSZhatározattal, sem az akkor érvényben levő alk otmányos kerettel. Belgrád szerint tarthatatlan Prištinának az igyekezete, hogy ezt a tényt azzal az állítással igyekszik „elkendőzni”, mely szerint a függetlenséget nem az ideiglenes önkormányzati szervek hozták meg, hanem „a nép demokratikus választások útján kijelölt képviselői”. Még ha ezt el is fogadnánk – érvelt Belgrád – , a nemzetközi jog betartása akkor is kötelező érvényű maradna. Vuk Jeremić szerint Szerbia oldalán nemcsak a nemzetközi jog áll, hanem a világ több mint kétharmada is. A szerb külü gyminiszter ezt a véleményét a tárgyalás szünetében fejtette ki, közölvén: a belgrádi küldöttség olyan érvekkel állt elő a bírósági meghallgatáson, amelyek végeredményben arról szólnak, hogy a XXI. században megengedhetetlen beleegyezése nélkül egy békés E NSZtagállam területét feldarabolni, hiszen ha ezt szabad, akkor nincs olyasmi, amit nem szabad. Skender Hyseni kosovói külügyminiszter viszont a bírák előtt kijelentette, hogy a függetlenség visszafordíthatatlan, és a megakadályozására tett kísérletek ve zethetnek új konfliktushoz. Elképzelhetetlennek nevezte azt is, hogy újra megnyissák a tárgyalásokat a témáról. Külön emlékeztetett a kosovói illetékes arra, hogy az ENSZ különmegbízottja és főtitkára, továbbá az Európai Unió és a NATO annak idején támoga tták a bizonyos feltételek teljesülése mellett függetlenséget ajánló nemzetközi tervet. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága – amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál – Szerbiának az ENSZ Közgyűlése által is támogatott kérésére foglal állást Kosov o függetlenségének jogszerűségéről.
