Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.12 . 19 Az MTVben is beindultak a határon túli műsorok, és a Kárpátmedencei tudósítók már oda is bedolgozhattak.”. Természetesen ezzel együtt nem vitatom el a Duna Televízió fontosságát, de a tények, azok tények. 1998ban, a Duna Televízió jóvoltából a határon túli tudósítók digitális kamerákat kaptak, de a telj ességhez az is hozzátartozik, hogy nem ingyen, hiszen havi szinten törlesztettük a kamera árát, azaz megvettük, és nem ajándékba kaptuk. Ami az 1999ben kiosztott stúdiófelszereléseket illeti, keserű szájízzel kellett megállapítani, hogy míg az erdélyi kol légák épületet, komplett stúdiót, fenntartási költséget kaptak, addig mi egy modern vágóegységet. Az akkori kormányprogramban az is szerepelt, hogy a létrehozott és már felszerelt tudósítópontok működését, fenntartását is biztosítják, állandó munkahelyeket hoznak létre. Ez sajnos nem valósult meg. Azóta pedig azt kell tapasztalni, hogy folyamatos leépítés zajlik. Vagy mivel lehet magyarázni azt, hogy elsősorban híradós anyagokat fogad mindkét közszolgálati televízió, de hosszabb lélegzetvételű anyagokat saj át gyártásban készítenek el. Lekaszálják a mi kaszálónkat! Talán reménykedhetünk abban, hogy az elkövetkező időszakban a magyarországi illetékesek is felülbírálják rossz döntéseiket. Ennyit a múltról, de talán számunkra fontosabb immár az előretekintés. A vajdasági magyar médiumok képviselői többször megfogalmazták már, hogy szükség lenne egy egységes médiastratégiára, de mindenki a maga szempontjait tartja szem előtt, véleményem szerint nem egységben, nem közösségben gondolkodnak. Kivételt képez talán a S zabadkai Rádió honlapján található aSzabadkai Rádió Magyar Nyelvű Műsorok Szerkesztőségének javaslata, MEGJEGYZÉSEK A VAJDASÁGI MAGYAR ELEKTRONIKUS TÁJÉKOZTATÁSI RENDSZER LÉTREHOZÁSÁNAK KÉRDÉSEIRŐL. Az ott megfogalmazott kérdéseket – „A szerkesztőségek köz ötti bizalom visszaállítása, a viszonyok rendezése, a tájékoztatási eszközökkel kapcsolatos döntések meghozatalába intézményes módon bevonni a szakmát, a működés emberi (humán) és anyagi feltételeinek a biztosítása, megfelelő háttérszervezetek létrehozása – szem előtt tartva kellene kidolgozni egy egységes médiastratégiát. Bodzsoni István cikkét ezzel a mondattal fejezi: „Folyamatos magyar nyelvű televíziós adás pedig továbbra sincs Magyarországon kívül.” Igen, egyet értek vele, de mi lehet a megoldás? Az általa vázolt hierarchikus felépítés – lokális, regionális és országos – véleményem szerint jól működne egy hasonló rendszerben, mint ahogy Magyarországon a regionális televíziók együttműködése a Magyar Televízióval. A vajdasági magyar televíziós szakma fe ladata ennek megvalósítása. Ezzel párhuzamosan legalább ilyen fontosnak tartom az utánpótlás kérdését is. Tudomásom szerint Vajdaságban több újságíróiskola létezik, kisebbnagyobb hatékonysággal. Arról már sajnos nem vagyok meggyőződve, hogy itt kellő gy akorlatot szereznek a jövendőbeli újságírók, szerkesztők. Természetesen nem az a megoldás, hogy alapítsunk egy újabb iskolát, hanem itt is egy egységes álláspontra lenne szükség, amely a közösség szempontjait veszi figyelembe, és nem (esetenként) önös érde keket. Aggasztónak tartom, hogy ma bárki, minden előzetes szakmai képzés nélkül jelentkezhet bármelyik médium munkatársának. Úgy vélem, ez az újságírói szakma meggyalázása. Ha más szakmáknál, hivatásoknál elvárjuk a megfelelő képzettséget, itt miért nem? Véleményem szerint egy korszerű médiapolitika és médiastratégia kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a vajdasági magyar média képviselőinek szakmai felelősségérzete. vissza Kucsera Géza az IB elnöke – Csókán ülésezett a Magyar Nemzeti Tanács Magyar Szó • 20091212 Sorrendben 21ik ülését tartotta péntek délután Csókán, a Móra Ferenc Művelődési Egyesület termében a Magyar Nemzeti Tanács. Az ülés legfontosabb napirendi pontja az MNT Intéző Bizottsága új elnökének megvál asztása volt. Az MNT Intéző Bizottsága új elnökének megválasztását az eddigi elnök, Pásztor Bálint nyáron történt lemondása tett szükségessé. Ezt megelőzően azonban a tanács meghallgatta és elfogadta Józsa László elnök beszámolóját az elmúlt időszakról és (részben formai, részben szervezési, részben jogi okok miatt) módosította saját alapszabályát. Pásztor Bálint IBelnöki tisztsége alól való felmentésével automatikusan megszűnt magának az intézőbizottság tagjainak is a mandátuma, így a tanács megköszönte Soós Edit, dr. Dujmovics Ferenc, Bodrogi Béla, Klemm
