Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-09
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.09 . 46 ki katonai potenciáljukat, figyelembe véve a többiek törvényes biztonsági igényeit”, il letve egyetlen tagország sem kísérli meg katonai fölény megszerzését más EBESZországgal szemben. Fontos momentum volt e tekintetben a hadseregek, rendőrségek, titkosszolgálatok polgári, demokratikus ellenőrzés alá vonásának kötelezettsége. Megerősítetté k a szervezet szerepét a válságok előrejelzésében, megelőzésében és kezelésében, eszközül a békefenntartó hadműveleteket és missziókat is felhasználva. A budapesti csúcs dolgozta ki a biztonság politikai és katonai vonatkozásainak magatartási kódexét, eg yben új fegyverzetkorlátozási, ezen belül bizalomerősítő és biztonságépítő intézkedések körvonalait határozták meg a jövőre nézve. A csúcstalálkozó döntése alapján bővült a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok hivatalának hatásköre, aminek révén az EB ESZ hatékonyabban segíthette az átmeneti időszakban lévő országokat. A következő év, 1995, első napjától hivatalosan is az EBESZ nevet viseli az EBEÉ; az addigi konzultációs mechanizmus megformált, strukturált szervezetté vált. Ettől az időponttól lett az Európai Unió tagállama Ausztria, amely a keletközépeurópai térség országai számára addig is egyfajta összekötő kapocs volt a nyugati világ felé. vissza Orbán Viktor és Gigi Becali A saját fejünk pedig olyan, amilyen. Nem jobb és nem rosszabb, mint az átlagos román állampolgáré. ÚMSZ Bíró Béla | 20091209 00:13:25nyomtat | elküld Az ország – a magyar szomszédhoz hasonlóan – inkompatibilisnek tűnő világokra esett szét ugyan, de Traian Băsescu nagy egyesülés centenáriumáho z közelítve végre Erdélyt is egyesítette. Az ország – a magyar szomszédhoz hasonlóan – inkompatibilisnek tűnő világokra esett szét ugyan, de Traian Băsescu nagy egyesülés centenáriumához közelítve végre Erdélyt is egyesítette. Gyulafehérvár magyarfaló r ománjai és a székelyföld románfaló magyarjai példás egyetértésben adták szavazataikat Traian Băsescu volt és leendő államfőre. A teljesítmény világraszóló, elnökünk a jövőben minden túlzás nélkül állíthatja nemzetközi fórumokon, hogy állama végképp és töké letesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Romániában minden oké, hiszen az országnak a magyarok által tisztelt és szeretett elnöke van, akit nemcsak Orbán Viktorhoz fűz baráti viszony, de akivel a magyarság többsége is tartósan szimpatizál. Igaz, azok a magyarok, akik Băsescura szavaztak, saját bevallásuk szerint azért tették, mert őt tekintették a kisebbik rossznak. S azt is többen elárulták: döntésükben szerepet játszott, hogy véleményük szerint Klaus Johannis miniszterelnökségére nem érett meg az idő . Johannis kinevezése félrevezetné a nemzetközi közvéleményt, azt a benyomást kelthetné a Nyugatban, hogy Romániában minden rendben van, hiszen az országnak német nemzetiségű miniszterelnöke van. Az argumentum arra enged következtetni, hogy a romániai ma gyarok jelentős része szerint minél rosszabb, annál jobb. Nekünk magyaroknak abban kell segítenünk a románokat, hogy a lehető legesztelenebb döntéseket hozzák, hogy aztán ujjal mutogathassunk rájuk: képtelenek demokratikusan viselkedni, tisztességes államo t működtetni, egy ilyen népségnek tehát bűn európai kisebbségeket kiszolgáltatni. Az persze nagyon valószínű, hogy ez a logika még akkor is édeskevés lett volna ahhoz, hogy Hargita és Kovászna megye székelyei Băsescura adják szavazataikat, ha Orbán Vikto r egyértelműen erre szólít fel bennünket. A székely ember sem ostobább a magyarnál vagy a románnál. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a helyi demokrata liberálisok és maga Băsescu elnök is jobban értenek a választókkal való kommunikációhoz, mint az egész szocialistaliberálisRMDSZ koalíció.
