Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 28 Elismerés a harmadik legszebb turisztikai város címért Szlovéniában Népújság (Lendva) 25. november 2009, 53. évf. 47. sz. - Lendva Község A „Vidékem – szép és vendégszerető” akcióban, melyet hagyományosan a Szlovén Idegenforgalmi Szövetség hirdet meg, az idén karöltve a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium mal, dr. Danilo Türk államelnök védnöksége mellett Lendva a harmadik legszebb turisztikai város címet érdemelte ki. Az elismerést az ünnepélyes kiosztáson november közepén Velenjében Kulčar Štefan, a Lendvai Helyi Közösség elnöke (balról) vette át Danilo Türk államelnöktől. A szövetség bizottsága különböző kategóriájú idegenforgalmi településeket, létesítményeket (városok, falusi és városi terek, gyógyfürdők, iskolák…) vett górcső alá. Lendva a legrendezettebb idegenforgalmi települések kategóriában mé retett meg és Ptuj, illetve Postojna után elnyerte a harmadik helyet. A rangos elismeréshez, mellyel Lendva felkerült Szlovénia idegenforgalmi térképére, hozzájárult a rendezett, tiszta és vendégszerető környék, a rendezett infrastruktúra, valamint nagymér tékben a Terme Lendava gyógyfürdő a több mint 100 ezer megvalósított vendégéjszakával, mely lehetővé tette, hogy Lendva jelölést kapott a turisztikai városok kategóriájában. vissza Húsz éve történt a keleteurópai rendszerv áltozás - A "jaltai világrend" vége: szovjetamerikai csúcstalálkozó Máltán - HÁTTÉR Budapest, 2009. december 1., kedd - Húsz éve, 1989. december 23án Málta partjainál találkozott Mihail Gorbacsov szovjet államfőpártfőtitkár és George Bush, az Egyes ült Államok elnöke. Megbeszélésükön elsősorban Európa keleti felének demokratikus átalakulása, a német egység lehetőségének világpolitikai összefüggései voltak terítéken, a világsajtó - méltán - a hidegháború lezárásaként értékelte tárgyalásukat. A Gor bacsov által 1985ben elindított szovjetunióbeli változások nyomán "megmozdultak" a közép- és keleteurópai országok: 1989 júliusában Lengyelországban, szeptemberben Magyarországon, novemberben az NDKban, decemberben Csehszlovákiában, Romániában és Bulgár iában következett be radikális fordulat, s ezáltal lezárult a régióban a szocialista társadalomépítési kísérlet. Világpolitikai viszonylatban mindez alapvetően új helyzetet teremtett, amellyel az Egyesült Államoknak is komolyan számolnia kellett, mivel a v áltozások az addigi európai egyensúly megbomlását jelentették. A keleteurópai rendszerek összeomlása, saját súlyos belső konfliktusai miatt a szovjet peresztrojka is kritikus szakaszba érkezett, a folytatáshoz elengedhetetlen volt a Kreml számára is a köz vetlen vagy közvetett nyugati támogatás. A szovjetamerikai kötetlen államfői találkozó gondolata az amerikai elnök 1989. júliusi budapesti és varsói látogatása során fogalmazódott meg, a helyszínt a két hatalom képviselő egyeztették a máltai kormánnya l. A kelet és nyugat, észak és dél között félúton fekvő Málta kiválasztása szimbolikusnak számított, ideálisnak tűnt abból a szempontból is, hogy a korábban NATOtámaszpontnak helyet adó szigetország 1979ben deklarálta semlegességét. Az eredeti tervek sze rint a két delegáció felváltva tanácskozott volna a kis halászfalu, Marsaxlokk közelében a tengeren állomásozó hadihajókon, az amerikai Belknap és a szovjet Szlava cirkálókon. Az időközben kitört tomboló vihar miatt azonban (bár a meteorológusok szélmentes , kissé nedves időt jósoltak) a védett Marsaxlokköbölben kikötött Makszim Gorkij utasszállító hajó, Gorbacsov szálláshelye lett a tárgyalások színtere. Gorbacsov tréfásan meg is jegyezte a megállapodások lehetőségét firtató újságírónak: "Első lépésként me g kellene szabadulni azoktól a hadihajóktól, amelyek a mostanihoz hasonló viharban hasznavehetetlenné válnak." Mihail Gorbacsovot Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke , Szergej Ahromejev marsall, Anatolij Dobrinyin államfői tanácsadó, Alekszandr Besszmertnih első külügyminiszterhelyettes és Anatolij Csernyajev tanácsadó kísérte el. Az amerikai küldöttség tagja James Baker külügyminiszter, Brent Scowcroft nemzetbiztonsá gi tanácsadó, John Sununu, a Fehér Ház kabinetfőnöke, Robert Blackwill, a Nemzetbiztonsági Tanács szovjet és keleteurópai főosztályának vezetője valamint Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes volt. A zárt ajtók mögött, formális napirend nélkül fol ytatott tárgyalásokon elsősorban a nemzetközi politikaikatonai kérdések kerültek terítékre. Szó esett egyebek között az afganisztáni és a középamerikai (salvadori, nicaraguai) helyzetről, s kiemelten a német kérdésről. Ez utóbbiban közeledtek ugyan az ál láspontok, de csak abban volt egyetértés, hogy az újraegyesítés nem időszerű. Gorbacsov ezzel kapcsolatban eléggé ködösen, de semmiképp sem támogatóan nyilatkozott, Bush szerint viszont számolni kell a németek erős érzelmeivel, de közben nem szabad erőltet ni a gyors megoldást. (Nyers Rezső visszaemlékezése szerint - aki meghallgatta Gorbacsovnak a Varsói Szerződés vezetőinek adott december 4i tájékoztatóját - tágabb megközelítésben az volt vitatott, hogy Európát a