Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.04 . 17 Bajnai Gordon azt is kérte a Helsinki Bizottság elnökétől : lobbizzon azért, hogy az ENSZ által létrehozandó úgynevezett népirtás elleni központ Budapesten jöhessen létre. A szlovák államnyelvtörvény ügyében tájékozott Cardin szenátor kifejtette: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes, ha valaki az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekszik. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak is és nemzetközi fórumokon is, "a témát napirenden fogják tartani". Véleménye szerint a magyar kormány helyes en járt el, amikor nem öntött olajat a tűzre, nem fokozta a feszültséget, hanem a helyzet megoldására törekedett az EBESZ segítségével. (Az amerikai Helsinkibizottság egy különleges kormányzati szervezet, amely figyelemmel kíséri az 1975ös Helsinkiegyez ményekben foglalt elvek teljesülését, a szenátus és a képviselőház 99 tagjából, továbbá a külügy, védelmi, és kereskedelmi minisztérium 11 képviselőjéből áll. Bajnai Gordon ugyancsak csütörtökön részt vett a Council on Foreign Relations tekintélyes kül politikai agytrösztben rendezett kerekasztalbeszélgetésen, amelynek a transzatlanti kapcsolatok fejlődése volt a témája. A miniszterelnök ezenkívül előadást tartott a kereskedelmi kamarában, ahol beszámolt a magyar gazdasági válságkezelés lépéseiről é s az eddig elért eredményekről. Azt tanácsolta a következő kormánynak, hogy folytassa a "józan ész politikáját"; úgy jósolta, a mostani reformok gyümölcsei már 2 év múlva beérnek, 2011től Magyarországon évi 34 százalékos növekedés várható. vissza Újabb katonákat küldünk Afganisztánba? Bajnai Gordon bejelentésre készül az afganisztáni csapatbővítések kérdésében. A Washingtonban tárgyaló magyar miniszterelnök pénteken Joe Biden amerikai alelnökkel találkozik, majd magyar idő szerint a kora esti órákban sajtótájékoztatót tart. FigyelőNet Lambert Gábor, Washington 2009. december 4. 08:04 A jelek arra utalnak, hogy Magyarország növelni fogja afganisztáni jelenlétét. Ami ennek ellent mond, az az, hogy Balázs Péter külügymini szter nem is olyan régen még arról beszélt: nem küldünk további katonákat a középázsiai országba, és az ottani fejlesztésekre szánt évi 500 milliós keretet sem bővítjük. Ám akkor még Barack Obama amerikai elnök nem üzente meg, hogy elfogyott a regimentje. S azt sem lehetett tudni, mit szólna a magyar elkötelezettség növeléséhez – kevesebb, mint fél évvel a választások előtt – a Fidesz. Nos, az amerikai kérés hivatalosan is elhangzott az európai szövetségesekhez, s Hillary Clinton külügyminiszter már el is utazott Brüsszelbe, hogy egyeztessen a részletekről. Az ugyancsak Washingtonban tárgyaló Martonyi János, az Orbánkormány volt külügyminisztere pedig egy nyilvános eseményen nem zárkózott el a szövetségesi kötelezettségek teljesítésétől. Úgyhogy csütörtö kön Bajnai Gordon egy fokkal már konkrétabban fogalmazott, amikor az újságírók ismét neki szegezték a kérdést, hogy növelie Magyarország az afganisztáni elkötelezettségét. „A tárgyalási pozíciónkat otthon is egyeztetjük, és az alelnökkel folytatott tárgya lásokon vele is szeretnénk megbeszélni Magyarország ezzel kapcsolatos álláspontját,” jelentette ki. Megerősítette továbbá, hogy Joe Bidennel folytatott megbeszélését követően bejelentés várható ez ügyben. Egyébként Bajnai Gordon csütörtöki tárgyalópartner e, Richard Lugar, a Szenátus Külkapcsolati Bizottságának rangidős republikánus tagja is úgy nyilatkozott, hogy reméli, Magyarország meghozza a csapatbővítésekkel kapcsolatos döntést. Arra a kérdésünkre, hogy láte különbséget az úgynevezett „új és régi Eur ópa” (ahogyan Donald Rumsfeld, George Bush védelmi minisztere tett különbséget a földrész keleti és nyugati fele között) elkötelezettségében, egy széles mosoly kíséretében úgy válaszolt: „Meglátjuk, ki küld csapatokat. Szerencsére úgy tűnik, mind a régi és az új Európa is, már ha így nevezzük őket, felismerte a probléma súlyát.” Lugar elismerte, hogy egyetlen európai országban sem könnyű meghozni a döntést, miként az Egyesült Államokban sem volt az. A washingtoni visszhangok elsősorban nem is az újabb harm incezer amerikai katona Afganisztánba küldésével vannak elfoglalva, hanem azzal a párhuzamos ígérettel, hogy tizennyolc hónap múlva már megkezdődhet a csapatok kivonása is. A mértékadó kommentárok úgy látják, hogy Obama egyensúlyozni kívánt a republikánus keményvonalasok és a demokrata „galambok” között, ám míg az újabb egységek telepítése konkrét terv, addig a
