Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 15 "Ijesztő és unintelligens" - Svá jc sokkolta Európát Hírszerző információ 20091130 17:54 Az eredmény méltatlan Svájchoz - az európai politikusi és lapkommentárok többsége így látja azt, ami vasárnap az alpesi országban történt. A svájciak ugyanis teljesen váratlanul mégis megszavaztá k a minaretek építésének tilalmát, hogy így védekezzenek az ország "lopakodó iszlamizációja" ellen. A végső döntést valószínűleg az Európai Bíróságnak kell majd kimondania. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK • Amerikai plázában akart gyilkolni az iszlamista • Szülni fog, majd halálra kövezik • Texasi mészárlás: kapcsolatot keresett az alKaidával az ámokfutó? • Meglepetés: a svájciak 57 százaléka nemet mondott a minaretekre A népszavazás kezdeményezői voltak talán a legjobban meglepve, amikor az első exit poll adatok megjelenése után kiderült: a svájcia k többsége mégis megszavazza a minaretek építésének tilalmát. Napokkal korábban ugyanis a megkérdezettek 53 százaléka még nemet mondott ugyanerre a kérdésre. Most viszont kiderült: a szavazók több mint 57 százaléka igent ikszelt be (ráadásul igen magas, 54 százalékos részvétel mellett). Októberben még a lakosság 51 százaléka ellenezte, és csak 35 százaléka támogatta a minaretek tiltását. Különös koalíció alakult ki Svájc "lopakodó iszlamizációja" ellen. A népszavazási kezdeményezéssel a radikálisan jobbold ali, külföldiellenes retorikájáról elhíresült Svájci Néppárt (SVP) és a kis konzervatív Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) állt elő, de csatlakoztak hozzájuk baloldali, radikális feministák is, akik szerint a minaretek a "férfiuralom", a nők elnyomásának s zimbólumai. "Ha most egy minaretet adunk nekik, hamarosan burkába kényszerítenek minket, és bevezetik a sáriát" - nyilatkozta egy háziasszony. Felmérések szerint az iszlámellenes kampány jobban hatott a nőkre, mint a férfiakra: míg a nők 39 százaléka, ad dig a férfiaknak csak 31 százaléka támogatta a minarettiltást. A kezdeményezőknek nem volt könnyű dolga: sem a parlamenti pártok, sem az üzleti világ nem támogatta őket, hol Svájc potenciális terrorfenyegetettségére, hol elemi üzleti érdekeire hivatkozva. Hiába. Mit jelképez a minaret? A döntés azért is különös, mert bár a minaret sok mecset szerves része, de nem azon múlik egy adott muszlim közösség militanciájának foka. Svájcban több száz mecset működik, de csak négynek van minaretje - ez az a magas to rony, amelyről a népszavazás kezdeményezői úgy látják, nem vallási, hanem nagyon is világi, politikai "hódítási" jelkép, amely arrogánsan az iszlám dominanciára emlékezteti a többségi társadalmat. Ráadásul bár Svájcban sem tökéletes a társadalmi integráci ó, azért az alpesi országnak nem voltak olyan súlyos társadalmi konfliktusai, mint Németországnak vagy Franciaországnak. Terrorista sejtek egyáltalán nem termelődtek ki a 7,5 millió lakosú országban, amelyben a mintegy 400 ezer muszlim polgár többsége vagy török vendégmunkás, vagy boszniai, koszovói menekült a balkáni háborúk idejéből. Túlnyomó többségüket teljesen hidegen hagyja a politikai iszlamizmus. A svájci kormány és a parlament ellenezte és bírálta a népszavazást, amely szerintük sérti a svájci alk otmányt, a vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait. Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa is elítélte a referendumot. Hasonlóan nyilatkozott a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is. A zöldek köz ölték, beadványt adnak be az emberi jogok európai bíróságához az európai emberi jogi konvencióban garantált vallásszabadság megsértése miatt. A népszavazás kezdeményezői azonban visszautasítják ezeket a bírálatokat, mondván: a vallásszabadságot semmilyen sérelem nem érte, hiszen nem a mecsetek létéről, a vallás szabad gyakorlásáról kérdezték meg a népet.
