Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 47 számára viszont nagyon nagy volt a tét, mert nagyon kiélezett volt a verseny. Ilyen körülmények között ez egy jó eredmény. Két következtetést lehet levonni a magyar választók szempontjából az első választási forduló kapcsán. Az egyik, hogy kevesen mentek el szavazni az országos átlaghoz képest, a másik, hogy akik viszont elmentek, azok nagy arányban Kelemen Hunorra szavaztak. A pohár egyik fele üres, a másik tele van... – Én azt gondolom, hogy ez a szavazótá bor – és most nem is a százalékarányra gondolok, hanem az abszolút számokra – az RMDSZ leghűségesebb támogatói táborát jelenti. Ez nem azt jelenti, hogy mások nem támogatják az RMDSZt, amikor élesek a helyzetek, amikor nagy a tét, de ez az a szavazótábor, amely hűségesen mellettünk áll, és egy olyan esetben is elmennek szavazni, amikor tudják, hogy az RMDSZ jelöltállításának csak taktikai okai vannak. A román elnökválasztás adott alkalmat arra, hogy újra felizzon a romániai magyar közéletben a vita az RMD SZ és a többi politikai szervezet között. Jelentheti ez a Magyar Összefogás válságát? Tőkés László például, úgy tűnik, ismét kiásta a csatabárdot... – Én nem látom úgy, hogy Tőkés László kiásta volna a csatabárdot. Amikor még az RMDSZben tevékenykedett, Tőkés László akkor is elég gyakran különvéleményt nyilvánított, kritikákat fogalmazott meg. Azokhoz képest ez a megszólalása egy cseppet sem volt élesebb. Az más kérdés, hogy nem értem: hogy nem érti meg ő és mások azt, hogy mi nem állhatunk oda valaki m ögé, aki egy olyan miniszterelnökjelöltet visszautasít, akit a közvélemény nagy része is támogat, és akit a parlamenti többség is támogat? Aki számunkra csak azáltal, hogy miniszterelnök lesz, komoly szemléletváltást ígér? Néhány hónappal ezelőtt még mi magunk is nagygyűléseken vettünk részt, ott volt Tőkés László is velünk együtt, együtt tiltakoztunk a magyar vezetők leváltása ellen, élesen elítélve azt a szemléletet, hogy itt vezető tisztségben csak románok lehetnek. Egy német nemzetiségű miniszterelnök jelölt mellé nekünk feltétlen oda kell állnunk. Azt kell mondanom, hogy Traian Băsescu esetében most kibújt a szög a zsákból azzal, hogy ő ezt nem volt hajlandó elfogadni. A második forduló előtt sokkal inkább kihangsúlyozódott az ideológiai szembenállás , a jobbbal konfliktus. – Igen, és sokan azt a látszatot próbálják kelteni, hogy itt a jobboldal szembesül a baloldallal, és hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről. Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy ebben az országban, a román parlame ntben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. Ez látszik a pénzügypolitkájukban, a gazdaságpolitikájukban, a programjukban. A Demokrata – Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. Ez a pártoknál azért nem úgy van, mint az embereknél – amilyen nemzetiségűnek vallom magam, olyan vagyok. A Demokrata – Liberális Párt minden intézkedése, minden olyan megoldása, amit kínál, hasonló a Szociáldemokrata Pá rtéhoz, köztük jelentős kölönbséget ilyen szempontból nem látok. Viszont van egy másik különbség, és ezt kellene észlelni, hogy Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összponto sul, és egy olyan populista szemléletet kíván meghonosítani, hogy félre kell dobni a parlamentet és egyéb képviseleti testületeket, és akkor majd Traian Băsescu és a nép az utcán, együtt kormányozzák az országot. Ezt rendkívül veszélyesnek látom, és nem értem, mi köze ennek a jobboldalisághoz, baloldalisághoz, és mi köze ahhoz, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ebben a kérdésben az RMDSZszel nem ért egyet. Miért nem tudjuk ebben felfedezni azt az érdekközösséget, ami bennünket összefog, és miért nem tudunk odaállni, ahol Crin Antonescu liberális elnök van, és ahol Klaus Johannis kormányfőjelölt van? Miért nem látunk ezekben az emberekben nagyobb garanciát, mint például Traian Băsescuban?