Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 35 Kórházi kommunikáció A kórházi kommunikációt a kiszolgáló személyzet és a páciensek között szintén nem felügyeli semmiféle szerv, a gyakorlatban tehát bármilyen nyelven folyhat. Mégis ehhez a területhez kötődik az irányelvek egyik legnyakatekertebb meghatározása. Máshogy mint államnyelven folyhat a kommunikáció a nemzeti kisebbséghez tartozó pá ciens és a kiszolgáló személyzet között a kórházakban 1. az ország egész területén, ha a páciens nem beszéli az államnyelvet; 2. azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya a lakosságon belül eléri a 20%ot akkor is, ha a páciens beszél i az államnyelvet; 3. azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya a lakosságon belül nem éri el a 20%ot kivételesen akkor is, ha a páciens beszéli az államnyelvet, de célszerűbb a nemzeti kisebbség nyelvét használni, és a kiszolgáló személyzet tagja beszéli az adott nyelvet és szakszerűen tudja használni azt, és a páciens kifejezetten kéri a nem államnyelvű kommunikációt. Ez a rendelkezés túl sok feltételhez kötött, kevéssé rugalmas, és egyáltalán nem célszerűen kezel egy olyan kénye s területet, amilyen az egészségügy, ezért az államnyelvtörvény és az alkalmazási irányelvek legproblémásabb részei közé sorolandó. Hivatali érintkezés Az alkalmazási irányelvekre nagy szükség volt a hivatali érintkezés körülményeinek tisztázása érdekébe n, a minisztérium azonban nem bizonyult túlságosan engedékenynek ezen a területen. A nemzeti kisebbségek nyelvének szóbeli és írásbeli használata a hivatali érintkezésben továbbra is megengedett azokon a településeken, ahol az adott nemzeti kisebbséghez ta rtozók arány a lakosságon belül eléri a 20%ot. Megengedett ugyan a nemzeti kisebbség nyelvének szóbeli használata azokon a településeken is, amelyeken nincs meg a 20%, ám amennyiben jelen van egy harmadik személy, aki nem bírja az adott kisebbségi nyelvet , ez a lehetőség megszűnik. (Az irányelvek egy további, szinte érthetetlen helyzetet is vázolnak: egy településen, ahol nincs meg a 20%, és a hivatali kommunikációnál jelen van egy harmadik személy is, aki szintén az adott nemzeti kisebbség tagja, a nemzet i kisebbség nyelvének szóbeli használatához ennek a harmadik személynek a kifejezett beleegyezése szükséges.) Ráadásul az irányelvek beleszólnak a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénybe is, amikor arról rendelkeznek, hogy az állami szervek, önkormány zati szervek stb. alkalmazottai nem használhatják az adott nemzeti kisebbség nyelvét azokon a településeken sem, ahol megvan a 20%, ha jelen van egy harmadik személy, aki nem bírja az adott kisebbségi nyelvet. Az ilyen szabályozás tulajdonképpen afelé muta t, hogy a nemzeti kisebbségek nyelveit csak titokban, harmadik személyek tudta nélkül használják, ami semmiképpen nem segíti elő a békés polgári együttélést, a társadalmi feszültségek oldódását. Határidő Mivel az irányelvek csak decemberben kerültek nyil vánosságra, a nagylelkűség jele lett volna a minisztérium részéről, ha kitolta volna a törvénynek ellentmondó állapotok felszámolására biztosított határidőt, tekintettel arra, hogy annak végéig alig egy hónap maradt, a tetejébe épp az év utolsó hónapja, am ikor igazán felesleges terhet rónak az emberekre az ilyen követelésekkel. Az irányelvek ebből a szempontból lényeges változtatásokat nem tartalmaznak, mindössze annyi pozitívum hozható fel, hogy a minisztérium várhatóan dotálni fogja a törvénymódosítás köv etkeztében fellépő költségeket, a kérelmező 5%os önrésze mellett. Jogorvoslatok Különösen hasznosnak bizonyulhat kezdő nyelvtörvénysértők számára az irányelvek 15. cikkelyében felvázolt jogorvoslati útmutató. A minisztérium bírságolása ellen magánál a k ulturális miniszternél fellebbezhetünk (a szlovák jogi terminológia ezt az intézményt „rozklad” néven ismeri), a miniszter döntése ellen két hónapos határidőn belül a pozsonyi Kerületi Bírósághoz adhatunk be vádiratot (azért épp a pozsonyihoz, mert a polgá ri perrendtartásról szóló törvény értelmében az illetékességet annak a központi államigazgatási szervnek, értsd:
