Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 12 Szavatolja továbbá a jogi és gyakorlati feltételeket ahhoz, hogy a kisebbségek minden s zinten megőrizhessék és fejleszthessék anyanyelvű oktatásukat – mondta, kiemelve, hogy az elnökjelölt vállalja az ukrán állampolgárok jogait nyelvi alapon korlátozó valamennyi jogszabály hatályon kívül helyezését. Az UMDSZ elnöke kiemelte, hogy a szerz ődésben foglaltak szerint a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a soron következő ukrajnai parlamenti és helyhatósági választásokon a PR jelöltlistájára felkerülhessenek a nemzetiségi kisebbségek képviselői. vissza G latz Ferenc: A területfejlesztés segít a határon túli magyarság szülőhelyén maradásában Marton András, az MTI különtudósítója jelenti: Szabadka (Subotica), 2009. november 30., hétfő (MTI) - A területfejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy a határon túli m agyarság megmaradjon a szülőhelyén - fejtette ki Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke hétfőn Szabadkán, a határon átnyúló vidékfejlesztési együttműködésről szervezett konferencián. "Ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén, munkahelyekre van szükség. Munkahelyek teremtéséhez pedig többek között tervszerű területfejlesztés kell" - fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a "Vidékfejlesztés és nemzetek együttélése" című konferencián, amel yet az MNVH elnöksége és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alap szervezett közösen. Glatz Ferenc kifejtette előadásában: az Európai Unió lehetőséget ad rá, hogy megtartsuk szülőhelyén a magyar kisebbségen belüli középosztályt. Mint elmondta, európai uniós f orrásokból a következő három évben átszámítva csaknem 5 milliárd forint áll majd rendelkezésre határokon átnyúló vidékfejlesztésre. Ezt a pénzt többek között infrastruktúrafejlesztésre és közös vállalkozásokra lehet fordítani - mondta. Az akadémikus ki tért arra is: az elmúlt 150 évben jobbára különbözött a szerbek és a magyarok érdeke, ez azonban napjainkra megváltozott. "Ma több a közös érdek, mint bármikor a történelemben" - jelentette ki, kiemelve ezek közül az együttes vízgazdálkodást, amely többek között a globális éghajlatváltozás következtében fellépő aszályosodás miatt sürgető feladat. Glatz Ferenc megjegyezte, csak akkor tudjuk követni a közös érdekeket, ha leküzdjük az együttműködés két fő akadályát, az elmúlt 200 évben egymáson ejtett sebeket és a kisebbségi kérdést. Előbbivel kapcsolatban utalt rá, hogy a szerb és a magyar államfő nemrégiben megállapodott, hogy közös történész vegyes bizottság vizsgálja ki az 194445ben a Délvidéken történt atrocitásokat. Utóbbival kapcsolatban pedig a kisebb ségek jogait bővítő vajdasági statútum küszöbönálló elfogadására utalva kijelentette, európai uniós viszonylatban is jelentős, amit most a szerb politikai elit hajlandó meglépni. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felszólalásába n rámutatott, hogy a határon átnyúló fejlesztések az EUcsatlakozási folyamat megkerülhetetlen elemei. Mint mondta, a VMSZ politikai eszközökkel igyekszik "helyzetbe hozni" a fejlesztési elképzeléseket. Szavai szerint a VMSZnek - amellett, hogy a vajdaság i magyarokat képviseli - "abba az irányba kell elmozdulnia, hogy regioná lis párttá nője ki magát". A pártelnök bejelentette, hogy már több mint 66 ezren iratkoztak föl a Magyar Nemzeti Tanács (a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzati szerve) megválasztásához szükséges nemzeti kisebbségi külön névjegyzékbe. A 35 tagú M NT közvetlen választásának az a feltétele, hogy az adott nemzetiség választásra jogosult tagjainak legalább a fele iratkozzon fel a névjegyzékbe; ez a magyarok esetében azt jelenti, hogy nagyjából 118 ezer embernek kell regisztrálnia. A jelentkezéseket már cius 11ig lehet gyűjteni. vissza Elkészült a nyelvtörvény módszertani útmutatója Bumm.sk 2009. 11. 30 A Elkészült a nyelvtörvény módszertani útmutatója. A kulturális minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a dokumentumot. A kulturális tárca az útmutató előkészítésénél együttműködött Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségekért felelős biztosának szakértőivel. A biztos Marek Maďarič kulturális miniszternek november 26án írt levelében úgy nyilatkozik, hogy a móds zertani útmutató „szolid alapot“ biztosít a jogszabály alkalmazásához, és az ebből fakadó kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez. A módszertani útmutatót a kulturális tárca Szlovákia belügyének tekinti. A magyar felet ezért csak a szlovákmagyar veg yesbizottság soros ülésén tájékoztatják a dokumentum alkalmazásáról, melyet majd a szlovák külügyminisztérium szervez meg.
