Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 22 A biztosjelölt szerint a román mezőgazdaság nehéz helyzetének oka, hogy az utóbbi 20 évben az ország csak „fél reformokat” hajtott végre. Nyomatékosította továbbá, hogy Románia komoly gondokkal küzd az uniós források felhasználásával, mivel kevés pénz van a nemzeti költségvetésben a társfinanszírozású projektekre. Ivailo Kalfin, bolgár szocialista EPképviselő (S&D) az EurActivnak elmondta, a második Barro sobizottság nem mutat forradalmi változásokat struktúrájában, azonban egyértelműen tisztázza új prioritásait. „Eltekintve a külügyi főmegbízottól – mely posztot a Lisszaboni Szerződés értelmében kötelező kiosztani – Barroso Úr külön figyelmet fordít az o lyan politikákra, melyek a klímaváltozáshoz, a kutatáshoz és innovációhoz, valamint az alapvető jogokhoz kötődnek. Az információs társadalom helyébe a digitális ütemterv portfóliója lép, mely kifejezés azt sugallja, hogy az Internet terjedéséhez való liber ális hozzáállás sokkal óvatosabb lesz, legalábbis több intervenciós politikát [hoz magával]” – jelentette ki Kalfin. „A bővítés szomszédságpolitikával való összevonása sajnos az előbbivel szembeni érdeklődés csökkenését mutatja” – tette hozzá a bolgár EPképviselő. „A többnyelvűség és a fogyasztóvédelem visszajutottak oda, ahonnan érkeztek, mikor Bulgária és Románia számára új posztokat kellett kitalálni. Őszintén szólva az utóbbit sajnálom, mivel [Meglena] Kuneva [az első BarrosoBizottság fogyasztóvédel emért felelős biztosa] javított az Európai Bizottság profilján és közelebb hozta politikáit az állampolgárokhoz” – hangsúlyozta Kalfin. „Az igazán nagy kérdést a nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés új portfóliója veti f el. Úgy néz ki, mintha más portfóliókból származó maradékokat, illetve főleg kiegészítő politikákat – mint például külkapcsolatokat, fejlesztési támogatásokat, bővítést és szomszédságpolitikát, belügyet, stb. – ötvöztek volna” – összegezte Kalfin. vissza (Euractiv.hu) Ágoston: A Tadićféle demokratákkal kötött megállapodás bezzeg marad Vajdaságma.info 2009. december 2. [14:50] Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy gondolja, hogy „regionális verseny pártjának” nincs többé szüksége a magyar kisebbségi pártokra, különösen nem a Magyar Koalíció másik két pártjára a Vajdasági Magyar Demokrata Pártra (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségére (VMDK). S hogy a VMSZ inkább a civil szféra és a „f üggetlen értelmiség” felé nyitna . Ehhez a VMSZnek és az elnökének is természetesen joga van. Mint ahogy az érintett pártoknak, s a vajdasági magyar közvéleménynek is arra, hogy értékelje az újonnan előállt helyzetet – állapítja meg többek között Ágoston András, a VMDP elnöke hírlevelébe n, mely reagálás Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének kedd esti újvidéki kijelentéseire. A levél teljes terjedélmében Olvasta? rovatunkban található vissza Koszovó függetlensége összhangban áll a nemzetközi joggal Vajdaságma.info 2009. december 2. [13:25] A hágai Nemzetközi Bíróságon Albánia úgy értékelte, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása összhangban áll a nemzetközi jogga l. Albánia elismerte Koszovó függetlenségét, és úgy véli, hogy az teljesen összhangban áll a nemzetközi joggal – mondta Gazmend Barbullushi, Albánia nagykövete Hollandiában, Koszovó függetlenségének jogszerűségéről szóló mai vita elején. Barbullushi azt su gallta, hogy Koszovó népének joga az elszakadásra az emberi jogok évtizednyi rendszeres megsértéséből ered, amelyet 1989től alkalmaztak a belgrádi hatóságok. A koszovói albánok elnyomása 1999ben érte el a csúcsát, amikor a második világháború utáni etnik ai tisztogatásban, több ezer civil személyt öltek meg, és masfél millió polgárt űztek el otthonukból – fűzte hozzá Barbullushi. Albánia jogi képviselője, Jochen Frowein elutasította Szerbia azon állítását, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása el lentétes lenne a nemzetközi joggal, azzal érvelve, hogy ez a kérdés nincs szabályozva nemzetközi előírásokkal. Frowein elutasította Szerbiának azt az érvét is, miszerint az ENSZ BT 1244es határozata tiltotta volna Koszovó elszakadását, hiszen ez a határoz at nem nyújtott átmeneti megoldást a tartomány részére a 2007es sikertelen tárgyalások után – közli a Beta hírügynökség. vissza
