Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 15 Az egyházak "egyidejűleg tudnak szociáli s támogatást és lelki táplálékot biztosítani, az evilági egzisztenciát segíteni és az egyetemes szeretet üzenetét hirdetni, valamint erkölcsi elhivatottságuk révén hatékonyan kezelni a többségi társadalom előítéleteit" - vélték a képviselők a tanácskozás m eghívólevelében. Jelen volt a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referens papja is, aki Brüsszelben egyebek között egy Európában egyedülálló kezdeményezést, a váci egyház megyében működtetett Ceferino házak, vagyis evangelizációs közösségek munkáját mutatta be. Elmondta: e tevékenység keretében munkahelyteremtő és megélhetést segítő kezdeményezések mellett imacsoportokat működtetnek, emellett gyermekekkel, művészeti csoport okkal foglalkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia nyomán más országok érdeklődői is hasznosíthatják a magyar tapasztalatokat. vissza Pajtić: Nem lesznek külön adók Vajdaság miatt Vajdaságma.info 2009. december 2. [17:45] Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács (TVT) elnöke erélyesen elvetette azokat a rosszindulatú feltételezéseket, hogy Szerbia polgárai külön adót kell fizessenek a jövőben Vajdaság új hatásköreinek pénzelésére. Mint mondta, erről szó sincs, a tartomány új hatásköre egy dinárral sem fogja költségesebbé tenni a vajdasági adminisztráció pénzelését. „Ellenkezőleg, a statútum és a hatásköri törvény lényege éppen abban van – mondta a tartományi kormányfő – , hogy ezek még véletlenül sem terheljék S zerbia polgárait, hanem kevesebb pénzbe kerüljenek az adófizetőknek." Vajdaság jövőbeni pénzelésének kérdését Radojko Obradović, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) köztársasági képviselője vetette fel. Kérdésére válaszolva Diana Dragutinović pénzügyminiszter megállapította, hogy még nem állapították meg milyen módon és milyen eszközökből realizálják a statútumból és a hatásköri törvényből eredő kötelezettségeket. (Srna, Tanjug) vissza A szerbek nem adják Koszovót – Tovább folyik a két balkáni állam csörtéje NAGY GERGELY Kitekintő 2009. december 2., szerda Szerbia foggalkörömmel ragaszkodik Koszovóhoz. Déli szomszédunk a szerdai nap folyamán a hágai Nemzetközi Bíróság előtt is igyekezett bizonyítani igazát, miszerint Koszov ó a nemzetközi joggal szembemenve kiáltotta ki függetlenségét 2008ban. Szerbiának még idén áprilisban sikerült az ügyet a Nemzetközi Bíróság elé vinnie, miután – Oroszország hathatós közreműködésével – 2008ban az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy Kosz ovónak a bíróság előtt kell bizonyítania igazát. Jeremic: "Békés szándékkal állunk a bíróság előtt" A hágai Nemzetközi Bíróság a két érintett félen kívül 29 ENSZ tagállamot, köztük az öt Biztonság Tanács tagot hallgatja meg az ügyben. Az országok képvise lői december 11ig magyarázhatják el véleményüket. A Balkan Insight hírportál tudósítása szerint Szerbia képviselői három órán keresztül ismertették álláspontjukat Koszovóval kapcsolatban. A Vuk Jeremic külügyminiszter által vezetett szerb delegáció hangsúlyozta, hogy Koszovó a szerbek "bölcsője", és a függetlenség kikiáltása etnikai alapon történt, a nemzetközi jog felrúgásával. Jeremic továbbá kijelentette, h ogy ez az első eset a balkáni államok történetében, hogy egy ország békés úton igyekszik rendezni határvitáját egy másik országgal, mivel eddig ezt mindig fegyveres összecsapások keretében tették meg. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbia béké s úton igyekszik megoldani a kérdést. A szerb kormány által felkért nemzetközi jogi szakértők, köztük Andreas Zimmerman harvardi professzor, kifejtették, hogy figyelembe kellene venni azt, hogy korábban az ENSZ határozatot hozott Szerbia területi integritá sának védelméről. Hyseni: "Emberi jogaink sérültek" Koszovói részről Skender Hyseni külügyminiszter vitte a szót. Hyseni elmondta, hogy azzal, hogy Szerbia m egsértette a koszovói albánok emberi jogait, déli szomszédunk elvesztette jogát Koszovó felügyeletére, a továbbiakban nem formálhat jogot az országra. A koszovói külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a mai napig több mint 60 állam ismerte el országának függet lenségét, és a koszovó albánok függetlenségi törekvései nem
