Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 39 Duray Miklós rámutato tt, hogy az Európai Unió elsősorban még ma is a gazdasági kapcsolatok területe, és még mindig nem fordít elegendő figyelmet arra, hogy valóban védje az emberi jogokat és azok gyakorlati megvalósítását, illetve azokat lehetőleg minél egyetemesebb módon elős egítse. "És ennek nem nem a minimum irányába kell történnie, hanem az emberi jok szempontjából is élhető társadalom irányába. Legalább annyira, amennyire a gazdaságban igyekszik a fenntartható fejlődés megteremtésére". (Duray Miklós felszólalása teljes ter jedelemben megtekinthető a felvidéki politikus honlapján, itt: www.duray.sk) Bauer Edit emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióval szemben gyakran fogalmazódnak meg olyan elvárások is, melyek teljesítésére valójában a hét ország által alapított unió nem rendelkezett be. "Voltak akkor is különböző elképzelések, de csak azokból a pontokból indultak ki, melyekben meg tudtak egyezni. És ma is érvényes, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Parlament csak azokkal a kérdésekkel foglalkozhat, amire a tagállam ok felruházták. Ma azonban a változás várató e tekintetben is, és elképzelhetőnek tartom, hogy az Európai Unió túllép a korábbi kettős mércén, amelytől eddig szenvedett, és melyet egyrészt a saját jogrendszere, másrészt a tagországok korlátozásai jelentene k. Én optimista vagyok, mert az Európai Unióra mindig az volt a jellemző, ha valami gondok merültek fel, akkor mindig előre menekült. A Lisszaboni Szerződés pedig valóban új lehetőségeket hord magában az emberi jogok érvényesítésének a területén is" - mond ta Bauer Edit. A konferencia keretében sor került az Európaérem átadására is, melyet az idén Neszméri Gyurkovits Róza, felvidéki újságíró, a Szabad Újság szerkesztője vehetett át. vissza Európaérem újságírói díj Neszméri Gyurkovits Rózának Felvidék.ma • 2009.11.21. Tizenegyedik alkalommal nyújtották át a polgári újságíródíjat, az Európaérmet, Budapesten. Az idei kitüntetett Neszméri Gyurkovits Róza. A híres bronzmedált november 21én egy konferencia keretében adták át. A díjazott munkáját Németh Miklós Attila méltatta. A budapesti konferencia Az emberi jogok érvényesülése az Európai Unióban címmel került megrendezésre, amelyet Sipos Zoltán nyitott meg és vezetett, a Szabadelvű Médiaműhely nevében. A konferencián előad ott Duray Miklós, felvidéki politikus, közíró, Bauer Edit, az Európai Parlament képviselője és Ámon Antal újságíró. Fricz Tamás politológus, Európaérmes közíró előadását felolvasták, mivel ő - betegsége miatt - nem lehetett jelen a díjátadón. A díjat, Li geti Erika alkotását, Szaniszló Ferenc televíziós újságíró, az első Európaérmes nyújtotta át az idei kitüntetettnek. A korábbi években kitüntettek közt van Csoóri Sándor, a Hitel főszerkesztője, Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője és Kondor Katalin, a Magyar Rádió korábbi elnöke is. Az Európaérem honlapja: www.preshaz.eu/Europa.htm Neszméri Gyurkovits Róza méltatása: Dunaszerdahelyen született 1952. december 23án. Dunaszerdahelyen járt magyar alapiskolába, Révkomáromban a magyar gépipari szakköz épiskolában érettségizett, felsőoktatási tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be, magyarszlovák szakon. Újságírói pályafutását 1979ben a Nő című hetilapban és annak havonta megjelenő magazinjában, a Barátnőben kezdte. A hetilapban elsősor ban a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozott hangsúlyozva írásaiban az anyanyelvi oktatás fontosságát, faluriportjaiban pedig a szlovákiai magyarság gazdasági, szociális és társadalmi gondjaira fókuszált, kidomborítva a kisközösségek (nemzet)megtartó erejét. Része volt annak az öttagú szerkesztőségi csoportnak, amely a hetvenes évek végén szociográfiai értékű sorozatban (Emberek, otthonok, haza címmel) mutatta be járásonként a délszlovákiai magyarság életkörülményeinek a változását, különös tekintett el a magyar alapiskolák körzetesítése után kialakult helyzetre, amikor is a magyarok által lakott települések ötven százalékában már nem volt magyar iskola.
