Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 18 utolsósorban Traian Băsescu megosztó politikájának köszönhetően a román politikai mezőnyben véglegesen és végzetesen elszigetelődött. Amióta Crin Antonescu bejelentette, hogy Johannis kormányfővé jelö lése az ára Geoană támogatásának a második fordulóban, és létrejött a szociáldemokraták meg a liberálisok között a politikai egyezmény, Traian Băsescu egyre ellentmondóbb, dühödtebb nyilatkozatokat tesz közzé, régi vesszőparipájára ülve támadja az általa n emes egyszerűséggel moguloknak nevezett román sajtómágnásokat (Sorin Ovidiu Vântut és Voiculescut), valamint halálos ellenségét, a liberális kőolajmágnás Patriciut, elfeledkezve arról, hogy vannak „mogulok", ráadásul bizarr előéletű, Romániában tevékenyked ő orosz nagyiparosok, a slatinai alumíniumgyár és a Rafo többségi tulajdonosai, akik ellen nem lép fel ilyen határozottan és ennyi dühvel. Sőt, a Rafo kőolajcéget a román kormány háromszázmillió eurós kölcsönnel is támogatta. Videanu még hivatalban lévő, d e a Bockormánnyal bukó miniszter szerint a Rafónál jól mennek a dolgok, a nemrég még teljesen eladósodott cégnek nincsenek tartozásai. Amire a mindent tudó Mugur Ciuvică, a tényfeltáró román újságírás ásza maliciózusan jelentette ki: igen, valóban megadtá k a kétszázmillió eurós tartozásukat, de még így is maradt százmilliócskájuk, amelyből ki tudja, milyen állami zsebekbe mennyi vándorolt? Mert mindennek ára van. S ezekből a pénzekből a román kormánynak elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatnia… Az ügy függőben, a lemondatott Nastasiu főügyész könyvében érdekes összefonódásokra utal a Traian Băsescu holdudvarához tartozó üzletemberek és az említett vállalatok „pivatizálása" kapcsán. Hát így mennek a dolgok az elnökválasztás két forduló ja között. Költségvetés nincs, helyette dühödt viták zajlanak a közéletben, és megbízhatóan megy minden… széjjel felé. Bogdán László vissza Borús kép KeletEurópa jövőjéről Krónika 2009. november 27. A Roland Berger tanács adó cég számításai szerint a vasfüggöny leomlása óta 580 milliárd euró befektetés áramlott Kelet- és KözépEurópába, ennek is 60 százaléka Oroszországba, Lengyelországba és Csehországba. A régió gazdasági lemaradása a Nyugathoz képest ennek ellenére sem cs ökkent lényegesen az elmúlt húsz évben – hangzott el egy bécsi konferenc ián. Vladimir Preveden, a Roland Berger délkeleteurópai szakértője szerint a térség 2020ig sem lesz képes csökkenteni lemaradását. Úgy látja, hogy a térség ezalatt az idő alatt folyamatosan tovább veszít majd gazdasági jelentőségéből és a kis országokr a egyre inkább gazdasági térségként tekint majd a világ, semmint nemzeti egységekre: Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Magyarország például „KözépEurópaként” jelenik majd meg a térképen. KeletEurópa nem lesz képes lazítani függőségén a külföldi befekt etésektől és a nemzetközi pénzintézetek támogatásától. Strukturális reformokra a jövőben is csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap nyomására kerül majd sor – véli Preveden. vissza A székely zászló a hivatalos lobogó Hargita m egyében Krónika 2009. november 27. A Hargita megyei önkormányzat döntése révén csütörtöktől a székely zászló lett a megye hivatalos lobogója. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterj edéséhez, a székely identitás erősítéséhez is hozzá tud járulni. A kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászló hasonlít ahhoz a lobogóhoz, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen fogad tak el. A Borboly által benyújtott határozattervezet ellen szavaztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácsosai – Cristinel Fănel Glodeanu és Sabina Stoia – , akik szerint a zászló nem képviseli a megyében élő adófizető román lakosságot. „Hasonló tervezetek elfogadása előtt illene kikérni a román lakosság véleményét a témában. Senkinek nem hiányzik Hargita megyében, hogy a székely szimbólumok hivatalosításával etnikai konfliktusokat szítsunk” – nyilatkozta az Agerpresnek Cristinel Glodeanu. A tervezet ellen szavazott a Magyar Polgári Pártot képviselő Árus
