Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 11.26 . 43 A kormányszóvivő emlékeztetett: az ukrán oktatási minisztérium nem rendelte meg a mintegy 100 kárpátaljai magyar iskola számára szükséges tankönyvek magyar fordítását a 2010/2011es tanévre. E lépés miat t nagy a valószínűsége annak, hogy tankönyv nélkül maradnak a tanintézetek 10. osztályai, ezzel pedig jelentősen csorbulhatnak az ott élő magyar kisebbségek oktatási, emberi jogai is – fogalmazott Szollár. A magyar kormány már többször kifejezte aggályát az ukrán oktatási rendeletek miatt; a rendeletmódosítások súlyosan sértik a kárpátaljai magyarság esélyegyenlőségi, alapvető emberi, kisebbség jogait, hosszú távon pedig a magyar identitás megőrzését. Mint ismert, a következő tanévre vonatkozó tankönyvren deléseket december 15ig kell leadni Ukrajnában, de a 12 osztályos oktatásra áttérő első évfolyam, a tizedikesek számára nem szerepelnek a megrendelhető tankönyvek listáján a magyar nyelvű tankönyvek. Jövőre már csak ukránul lehet felvételizni Ukrajnában. Ezt korábban Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára is szóvá tette. vissza Mennyit ér a referendum? Bogdán Tibor | 20091126 00:04:34nyomtat | elküld A Trai an Băsescu számára a vártnál jóval szorosabb eredménnyel zárult elnökválasztási első fordulót követően az államfő aligha lobogtathatta meg „célfotós” győzelmét. Feltehetően ez az oka annak, hogy nyomban az első részeredmények nyilvánosságra hozatala után a referendum sikeréről beszélt, és azóta is minden nyilatkozatában ezt tartja a november 22i választás legnagyobb eseményének. Politikai megfigyelők meggyőződése, hogy az elnökválasztások második menetét megelőző kampány során Băsescu fő témája a politika i osztály megreformálása, konkrétan a parlament karcsúsítása lesz. Államfői csúsztatások Traian Băsescu előadásában a törvényhozás egykamarássá változtatása, illetve a honatyák létszámának jelentős csökkentése útjából a referendum sikerét követően már minden akadály elhárult, így már a két forduló között össze kell hívni az ehhez szükséges alkotmánymódosításokat elvégző alkotmányozó bizottságot. Ezzel nyilvánvalóan a parlamentre akar nyomást gyakorolni. Csakhogy az egykamarás és legfeljebb 300 főből ál ló parlament létrehozásához vezető út sokkal hosszabb és tekervényesebb, mint ahogyan azt Traian Băsescu igyekszik a közvéleménnyel elhitetni. Először is, a november 22i referendum pusztán konzultatív jellegű, kötelező jogi, törvénykezési érvénye nincs, í gy nem több a kezdeményező választási sikerét szolgáló propagandafogásnál, legfeljebb amolyan jelzés lehet a törvényhozás felé. Eredményének gyakorlati alkalmazása ugyanis alkotmánymódosítást igényel, mivel a jelenlegi alaptörvény szerint a törvényhozás k ét házból, szenátusból és képviselőházból áll. (A honatyák létszámcsökkentése egyszerűbb, ehhez elegendő egy törvény is.) Az alkotmány 150. cikkelye világosan kimondja, hogy az alaptörvény módosítását nem közvetlenül népszavazás útján lehet elérni. Az alk otmány megváltoztatását, kiegészítését a román államfő kezdeményezheti, de csakis a kormány javaslatára, illetve a képviselők vagy a szenátorok legalább egynegyede (következésképpen éppen ez lenne az alaptörvény egyik rendelkezése, amelyet az egykamarás pa rlamentre való rátéréshez módosítani kellene), avagy legalább 500 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgár. Jelen pillanatban pedig nincs sem kormányhatározat, sem honatyai javaslat, sem állampolgári kezdeményezés – jóllehet az utóbbihoz szükséges 500 ezer támogató aláírást a demokrata – liberálisok össze tudták volna szedni, mégsem tették, ami kissé megkérdőjelezi szándékuk komolyságát. Az alaptörvény 69. szakasza szerint ugyan mandátumuk gyakorlása során a képviselők és a szenátorok a nép szolgálatába n állnak, de – teszi hozzá nyomban a következő passzus – „bármely imperatív mandátum semmis”.
