Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 11.26 . 25 Odacsaptunk Ficóéknak – Gál Kinga és Bauer Edit néppár ti képviselők sikere az EPben Kitekintő 2009. november 26., csütörtök Az Európai Parlament képviselői "A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként" elnevezésű napirendi pontban a szlovák nyelvtörvényről vitáztak kedden éj szaka az EP strasbourgi plenáris ülésen. A Gál Kinga és Bauer Edit néppárti képviselők kezdeményezése által sikeresen napirendre került vita a Bizottság kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó általános nyilatkozatával indult, több mint huszonöt képviselő ho zzászólásával folytatódott, majd egy órával később Leonard Orban konkrét, szlovák nyelvtörvényre vonatkozó ígéretével zárult. A napirendi ponthoz nem fogadtak el határozatot, ennek ellenére sikerként könyvelhető el, hogy az Európai Parlament a kisebbségi n yelvhasználat kérdéséről vitázott, illetve hogy a kezdeményezés hatására (is) a Bizottság jó irányba kezdi állítani vitorláit. Az Európai Bizottság nyilatkozata – Olvad a jég? A bizottság képviseletében jelen lévő Leonard Orban többnyelvűségi biztos nyila tkozatában hangsúlyozta, „a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi jogszabály, így ez a kérdés a tagállamok hatáskörbe tartozik”. A tagországi kötelezettségekkel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, az államoknak a nemzetközi dokumentumokban tett vállalá saik alapján garantálniuk kell a kisebbségek nyelvhasználati jogait. Orbán nyilatkozata arra is kitér, hogy a nemzeti és regionális kisebbséghez tartozó személyek jogai az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik, továbbá utal az Európa Tanács nyelvi chartájára, mint a témakörben irányadó előírásra. A nyilatkozat tartalmának egyes elemei előre megjósolhatók voltak, a szöveg megfogalmazása és hangsúlyai azonban enyhe elmozdulást jelentenek a Bizottság eddig álláspontjához képest. Az a tény, hogy Leonard Orbán a vita lezárásaként ígéretet tett arra, hogy Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt arra enged következtetni, hogy a Bizottság is érzékeli, a Lisszaboni Szerző dés és az Alapjogi Charta életbelépésének légkörében az ő szerepe is változásra szorul. A hiányzó konkrét közösségi hivatkozás egyáltalán nem zárja ki az egyes esetek figyelemmel kísérését, pláne nem akkor, amikor a Lisszaboni Szerződés 2. cikkelye és az A lapjogi Charta 21. cikkelye konkrétan megemlíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, illetve a nemzeti közösséghez tartozás alapján történt diszkrimináció tilalmát. „Annyi embert érsz, ahány nyelven beszélsz!” A késő e sti időpont ellenére igen sok EPképviselő érezte fontosnak, hogy felszólaljon a kisebbségi nyelvhasználat védelme érdekében. Az általános címet viselő téma a felszólalók többségének köszönhetően mégis a szlovák nyelvtörvényről szólt, amelyről az elsőként felszólaló Bauer Edit felvidéki képviselő is gondoskodott, aki a törvény egyértelműen diszkriminatív elemeire példákon keresztül világított rá. Bauer arra is figyelmeztetett, hogy egy alapjaiban rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani. A vitának tíz – a nyelvtörvény diszkriminatív jellegére és a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelő mivoltára figyelmeztető, illetve a felelősebb uniós magatartására felszólító – magyar hozzászólója volt. Ezt a konkrét álláspontot támogatta a német és a finn képviselő is. Mihael Gahler a szlovákiai kormánypártokat tartja felelősnek a konfliktus kialakulásáért. Carl Haglund beszédében a többnyelvűségben rejlő gazdasági és versenyképességi előnyökre is rávilágított. Szemezgetés a vita magyar hangjaiból: A szlovák nyelv védelmében szlovákul szólalt fel, és így ítélte el a törvény diszkriminatív elemeit – Bokros Lajos (MDF). A békés együttélés mérlege a nyelvtörvény következtében billent ki Szlovákiában – Göncz Kinga (MSZP). Szlovákia 1995ben már elismerte a jelnyelv hivat alos használat; jó példából sohasem elég – Kósa Ádám (FIDESZ). Nem két ország konfliktusáról beszélünk! – Surján László (FIDE SZ). A szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival; Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció útján – Tabajdi Csaba (MSZP). Szlovákia nem lebontja, hanem építi a gátakat a többség és a kisebbség között – Tőkés László (RMDSZEMNT).
