Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főo sztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.02 . 10 remélem, jövőre már minden szükséges iratot le tudunk tenni a polgármesteri hivatalnál. Két dolog miatt lenne ez nagyon fontos nekünk: a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy s aját házat, ugyanakkor a civilszervezetek is hozzájárulhatnak a nem éppen kicsi működtetési költségekhez. Jelenleg ugyanis a törvény tiltja, hogy mint albérlők, a civilszervezeteknek az általuk használt helyiségeket továbbadjuk bérbe, pedig itt van már vel ünk a CEDIMMAR, a gazdák, az AMISZ és sorolhatnám. A lényeg, hogy dolgozunk az ügyön, és reméljük, mihamarabb megoldódik a kérdés. A vidéken működő civilszervezetek sem rendelkeznek saját ingatlannal, ezeket általában valamilyen közösségi helyen jegyezték be, tevékenységük pedig jól meghatározott csatornában folyik, általában iskolához, templomhoz, helyi kulturális hagyományokhoz kapcsolódik. “Sok szervezetet pedig egyszerűen valamelyik alapító tag lakcímére jegyezték be” – jelezte a gyakorlati megoldást T óth Csaba, hozzátéve, jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik többkevesebb tevékenységgel. Ami egyébként az elmúlt húsz év talán legfájóbb vesztesége, hogy nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból ma gyar közösségi házat kialakítani. Tény, az ügy nem a szándékon, hanem az anyagiakon múlott, hisz nem kevesebb, mint 56 ezer eurót kellett volna összekalapolni rá. Aradon többször felmerült, hogy a kerületekben is szükség lenne magyar közösségi helyiségekr e, legalább házrészekre, ahol a magyarság rendszeresen összejönne, tartalmas programokat szerveznének. Tóth Csaba úgy véli, ennek költségei azonban olyan magasak lennének, hogy azt a kerület magyarsága képtelen lenne finanszírozni. „Azt pedig mégsem lehet, hogy megvesszük, aztán lakatot teszünk rá” – mondta. Vagyis jelenleg a civilek és az RMDSZ a Püspökség utcai épület megvásárlásában, majd nyilvánvalóan korszerűsítésében, fejlesztésében látják a megoldást. Hunyad Előtérben az építés Milyen ingatlanokka l rendelkeznek a Hunyad megyei magyar civilszervezetek és az RMDSZ? Más megyékhez képest számszerűleg bizonyára kevesebbel. Szerepük azonban korántsem elhanyagolható, sőt, kiemelkedő. Noha 16 helyi szervezettel rendelkezik a megyében, az RMDSZnek egyetle n székháza saját tulajdonú: a petrillai. A Zsilvölgyi bányászvárosban 2001 – 2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben azóta az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a szék házak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrincz, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civilszervezetek azonban lényegesen nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. Mindenekelőtt Déván és Vajdahunyadon. A megyeszékhely magyarsága 2003ban kapta v issza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „e rődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket, gyermekprogramokat szerveznek benne. Sőt, a városi és megyei RMDSZ is előszeretettel ott tartja azon rendezvényeit (tisztújítások, kampányok stb.), amelyeken nagy közönségre számítanak. A múlt század elején épült házat belülről felújították, bevezették a vizet, mellékhelyiségekkel látták el. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal. Amely tulajdonképpen kettő, noha a közönség együtt kezeli őket. A kilencvenes évek végén vásárolt régi ház, az e redeti Magyar Ház a Hunyadi János humanitárius társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, egy időben óvoda is volt. Alkalmanként kulturális rendezvényeket is szerveznek. Amúgy ez volt a Magyar Ház gyenge pont ja: kis méretei miatt kicsi volt a befogadóképessége. Nagyobb rendezvényeken mindig óriási volt a zsúfoltság.
