Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.24 . 52 Weiss szerint a magyar – szlovák viszony 95 százalékban jó. A maradék 5 százalékért pedig leginkább a fentebb is említett fel nem dolgozott történelmi traumák a felelősek. Magyarország számára Trianon, Szlovákiának pedig a bécsi döntés jelenti az örökké fájó sebet. A polit ikusok pedig erre tesznek rá néhány lapáttal, amikor a sérelmeket a választókért folytatott harcban eszközként használják fel. A nagykövet meglátása szerint legalább 20 év kell ahhoz, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak olyan történelemkönyvük legyen, mi nt a korábban örökös ellenségnek számító németeknek és franciáknak. A folyamat elkezdődött, a történészek már tudnak kulturáltan, szakmai terminológiát használva, tudományos érveket felsorakoztatva kommunikálni egymással. Magyarverés, Malina Hedvigügy, nyelvtörvény Az előadást követően a zömmel történelem, valamint nemzetközi tanulmányok szakos hallgatókból álló – a rendezvény helyszínéül szolgáló termet zsúfolásig megtöltő – érdeklődőknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni. Egy fiú bele is vágott a közepébe amikor megkérdezte, a magyarokat a közelmúltban Szlovákiában ért atrocitások fényében a nagykövet hogy képzeli el az egymás iránti bizalmat? Weiss szerint az atrocitás kifejezés erős, ő legalábbis nem venné a bátorságot, hogy így fogalmazzon. A Dunaszerdahelyen történtekről úgy vélekedett, ha a magyar rendőrség megoldja a futball huliganizmus problémáját, senki nem utazik majd Szlovákiába randalírozni, s a magyarországi sajtónak sem lesz oka a huligánok megfékezését magyarverésekként kommunikáln i. A Malina Hedvigügy kapcsán a nagykövet felhívta a figyelmet: a szlovák ügyészség az ügyet azzal zárta le, hogy nem az történt, amit Malina Hedvig állított. A főügyészség most megpróbálja bebizonyítani, hogy a nő hamisan tanúskodott. Az pedig nem tesz jót az eljárásnak, hogy átpolitizálódott, szimbólummá vált. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt mondta, röviden válaszol, mert nem szeretne még több olajat önteni a tűzre. Szavaiból aztán mégis hosszabb válasz kerekedett ki. Elsőként arra emlékeztetett, h ogy Szili Katalin, korábbi házelnök kérésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa szakmai elemzésnek vetette alá a passzust. A vizsgálat megállapította, hogy sztenderd törvényről van szó, amely nem sérti Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit. Viszont rámutatott néhány, az alkalmazással összefüggő érzékeny momentumra. Ezért Szlovákia együttműködik az EBESZszakértőkkel a problémák orvoslása érdekében. Weiss szerint ha a törvény elfogadásának évfordulóján a magyar újs ágírók Szlovákiába látogatnak, egyetlen olyan esetet sem találnak majd, amikor valaki például azért kapott pénzbüntetést, mert magyarul kért egészségügyi segítséget. Ekképp a nyelvtörvény – egyes hazai lapok megfogalmazásával ellentétben – nem a magyar hol okauszt. A Ján Slotával összefüggő felvetésre Peter Weiss azt felelte, nem azért látogatott el a Savaria Egyetemi Központba, hogy megvédje a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnökét. Mellesleg a politikus nem akarta, hogy hazánkban nagykövet legyen. Weis s a kijelentést követően megkérte a jelenlévőket, hogy ezt az információt ne adják tovább az újságíróknak. A nagykövet a pártelnök vonatkozásában kritikus hangot is csak annyiban ütött meg, hogy kijelentette, Slota egyetlen mondata hatalmas károkat tud oko zni a két ország viszonyában. Nem feladata az efféle kritizálás – hangoztatta – , kritizálta Slotát eleget abban az időben, amikor publicista, illetve politikus volt. Erősen torzít a Magyar Koalíció Pártja szemüvege Újabb – a magyar – szlovák kapcsolatban elkövetett hibákat firtató – kérdésre Peter Weiss, azt válaszolta, a ’90es években több hibát is elkövettek a felek. Például azt, hogy napjainkra gyakorlatilag megszűnt az azonos platformon álló magyar és szlovák pártok közötti kapcsolattartás. Az egye tlen kapocs a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar parlamenti pártok közötti kontaktus. Így viszont a magyar közvélemény csak az MKP szemüvegén keresztül értesül a történésekről. A pártnak viszont – értelemszerűen – megvannak a saját belpolitikai érdek ei. Melyek ezek? A nagykövet szerint kevesen látják, hogy a nyelvtörvény körüli bonyodalmak egyik lényeges oka az MKP szakadása. Bugár Béla új pártot alapított, ami mellett ott van a csonka Magyar Koalíció Pártja. A két párt támogatottsága 2/3:1/3 arányb an oszlik meg, ezért az MKPnek szüksége volt egy nagy visszhangot kiváltó témára.
