Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.24 . 37 Romániában az 1980as évekre nem csak a nemzeti kisebbségek jogait és identitását számolták fel a titkosszolgálat segítségével, hanem a többségi román lak osságot is egzisztenciális válságba sodorta a Ceusescuéra. Már 1981től jegyre árulták az élelmet, még a kenyeret is. A brassói traktorgyári munkások már '87ben fellázadtak, a fordulatot azonban 1989. december 16a hozta: a Securitate által fenyegetett T őkés László mellett szimpátiatüntetés kezdődött Temesváron. A forradalom 22éig szétterjedt az egész országban. Két fészke Temesvár és Bukarest, ahol 21én még kommunista nagygyűlés volt, másnap azonban százezrével és hívatlanul érkeztek az emberek. Ceaus escuék elmenekültek. December 25én kivégezték a diktátort és feleségét, csak ezután normalizálódott a helyzet. Több mint ezer halott és 3 ezer sebesült árán 1990ben új világra ébredt Románia. Vagy mégsem? A bukaresti Társadalomkutató Központ most készü lt felmérése szerint ugyanis húsz évvel a rendszerváltás után a románok 35 százaléka sajnálja a kommunista rezsim bukását, 22 százalékuk pedig szívesebben élne a Ceausescu érában. „Ledöbbentem, hogy ilyen sötétségben élünk, hogy az emberek nem vágynak a f ényre. Azért van ez a 60 százalék, mert nagyon jól dolgoztak annak idején a manipulátorok és a véleményformálók és 20 év nem volt elég, hogy kitisztuljanak az agyak” – véli Balázs Zoltán Nagyváradról. 1989 óta még soha ennyien, a megkérdezettek 73 százalé ka gondolta úgy, hogy kár volt kivégezni Elena és Nicolae Ceausescut. „Forradalmi helyzet volt, ez ex lex állapotot jelent megítélésem szerint és ez azt jelenti, hogyha jogilag vitatható is volt az a körülményrendszer, amelyek között az ítéletet meghozták és kivégezték őket, szükséges volt, hiszen utána a harcok csendesedtek” – mondja Méder Zsolt. Románia lakosságának 42 százaléka gondolja úgy, hogy rosszabbul él, mint ’89 előtt. A forradalom után született fiatalok egyötöde pedig a kommunizmusba vágyik, amikor még lakás és munka is volt bőven. „Évente mentek nyaralni a szüleim, a munkahelyek biztosak voltak. Ami az akkori élet volt, azokkal a szabályokkal az nem kéne, viszont az, amikor biztos volt egy munkahely, a gyárak nem zártak be sorra, az jó lenne most is” – meséli Dombi Tímea, nagyváradi lakos. „Hogyha visszaröpítenék az embereket az időben, és nem lenne lehetőségük sem véleménynyilvánításra, sem a sajtó követésére, sem bevásárlásra, akkor valószínűleg megváltoznának az emlékeik” – vélekedik Balo gh Brigitta. A társadalomtudósok szerint a gazdasági válság miatt nagyobb a pesszimizmus Romániában, ahol ez idő tájt 10 százalékkal esett vissza a fogyasztás, 7,7 százalékos a munkanélküliség és 7 százalékot esett vissza a gazdaság. „Akik az elmúlt rend szert túlélték, egy bizonyos remény volt bennük, hogy jön majd egy szebb jövő. Jött a rendszerváltás és a saját naivságukba buktak bele. Deficitként élik meg az aktuális helyzetet, mert egy igazságosabbnak vélt társadalomban rosszabb a saját helyzetük. Mos t már nincs egy boldogabb jövőképben való hit” – hangsúlyozta Kinter Tünde, nagyváradi gazdasági elemző. A mai fiatalok elégedetlensége sem teljesen alaptalan, véli a közgazdász, hiszen a bérek közti különbség is 9:1 arányban változott. Lehet ellenben kül földön tanulni és munkát vállalni és vállalkozni. Ha egy külföldi ma Romániában jár jelentős változásokat tapasztalhat a rendszerváltás előtti állapotokhoz képest. Van szólásszabadság, új utak épültek, a magyar közösségeknek pedig sikerült némi jogokat ki harcolniuk, ha ez nem is autónómia. Az életminőségkutatók szerint az életminőség összességében javult. Duna Televízió vissza
