Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.04 . 17 A válaszadók a saját szavazatuktól függetlenül viszont 47 százalékban vélték úgy, hogy Traian Băsescu nyeri majd az elnökválasztást, és 37 száza lék tippelt a szociáldemokrata pártelnökre. A megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni. vissza A köz véleménye ÚMSZ Székedi Ferenc | 20091103 22:36:09 Több mint hatvan esztendővel ezelőtt, 1948ban, a Gallup Intézet Thomas Dewey győzelmét hirdette meg Harry Trumannal szemben, az amerikai elnökjelöltek versenyében azonban meglehetősen nagy százalékkal ez utóbbi győzött. Több mint hatvan esztendővel ezelőtt, 1948ban, a Gallup Intézet Thomas Dewey győ zelmét hirdette meg Harry Trumannal szemben, az amerikai elnökjelöltek versenyében azonban meglehetősen nagy százalékkal ez utóbbi győzött. A vita azóta is tart: higgyünk, vagy ne higgyünk a közvéleménykutató intézeteknek, maguk a társadalomkutatók hajl amosok a manipulációkra, vagy a felmérések adatait felhasználó politikai pártok, más intézmények, a jelöltek, a média próbálja befolyásolni a választókat ezekkel a számsorokkal? A kérdésre a válasz nem egyszerű, de egyvalamit a szinte napról napra megjel entetett romániai közvéleménykutatásokkal kapcsolatban is jól meg kell jegyeznünk: bárkinek a megrendelésére is történjenek ezek a mérések, soha nem tekinthetők kizárólagos és pontos választási előrejelzésnek, hanem mindössze a választók óhajának eloszlás át rögzítik egy adott időszakban, tehát amolyan pillanatfelvételek. A választók véleményei, értékítéletei ugyanis meglehetősen dinamikusak. A választási kampány napjaiban bármikor bekövetkezhet egy olyan esemény, amely teljesen áthangol bizonyos választó i csoportokat egy második és harmadik jelöltre, mint ahogyan ennek az ellenkezője is megtörténhet: még inkább az első jelölt körül tömörülnek a preferenciák. Ráadásul a háttérben ott áll az a meglehetősen nagy tömeg, amely a mintavételekben nem csupán úgy jelenik meg, hogy határozatlan, hanem leginkább a feleleteknek az a változata utal rá, miszerint nem válaszolt. Márpedig a közvéleménykutatók a „nem válaszolt” típusú csoportokba alig pillantanak be, így ezek mindig magukban hordozzák a meglepetések, a váratlan fordulatok lehetőségét. Mindez gyakorlatilag azt jelenti: az egyik közvéleménykutatásban vezethet Geoană, a másikban Băsescu, az egyikben Antonescunak, a másikban Oprescunak lehet nagyobb százaléka, de egyik párt és egyik jelölt sem ihat jó előre a medve bőrére, mivel a hátralevő, több mint két hétben a választási kedvet és a választói célok alakulását még egész sor tényező befolyásolhatja. E tekintetben talán az RMDSZ államelnökjelöltjének, Kelemen Hunornak van a legnagyobb szerencséje, hiszen a romániai magyar szavazóbázis meglehetősen jól bemérhető és a cél is jól körvonalazható: minél nagyobb számban el kell menni az urnákhoz, hogy a megszerzett szavazatokból majd a közösség számára lehessen politikai tőkét kovácsolni. A román jelöltek végs ő helyezését azonban ugyanúgy befolyásolhatja egy többfordulós államelnökjelölti televíziós vita megtartása vagy akár mellőzése, mint a belpolitikai és gazdasági helyzet alakulása az elkövetkező napokban (költségvetés, kormányalakítási kísérletek, közalka lmazotti fizetések, nyugdíjak), a várható influenzajárvány országos szintű kezeléséről nem is beszélve. És még lehetne sorolni a közvéleményalakító tényezőket, amelyek mindmind arra utalnak, hogy mindenekelőtt saját értékítéletünkben bízzunk és ne a köz zétett számok varázserejében. vissza
