Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 31 Százötven kitartó, lelkes év a magyar tudo mány szolgálatában – Jubileumi évfordulót ünnepel az Erdélyi MúzeumEgyesület Szabadság • 2009. november 21. Hónapok óta zajló előkészítő rendezvénysorozat után, tegnap ünnepélyes keretek között vette kezdetét a megalapításának 150. évfordulóját méltóké ppen emlékezetessé tenni kívánó Erdélyi MúzeumEgyesület (EME) rendezvénye. A mai romániai magyar tudományos élet civil szervezete 1859. november 23án alakult meg Kolozsváron. Ebben az úttörő munkában oroszlánrészt vállalt magára gróf Mikó Imre, akit már életében nem véletlenül neveztek Erdély Széchenyijének. Az EME megalakulásának célja, alapítója szerint, a következő volt: „egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek”. A kétnapos rendezvénysorozat nyolcadik alkalommal nyújt otthont a Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű tudományos fórumnak. A nagyszabású ünnepség pénteken délelőtt, a Protestáns Teológiai Intéze t dísztermében Egyed Ákos EMEelnök megnyitójával kezdődött, aki méltatta a másfél évszázaddal ezelőtti közhangulatot az egyesület négyéves küzdelem utáni megalakulásakor, amelyet a korabeli társadalom győzelemként ünnepelt meg. A Kolozsvári Református Ko llégium Énekkara, Székely Árpád vezényletével, félórás ünnepi műsort adott elő. Üdvözlő beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kitért arra a rögös útra, amelyet a magyar szabadságharc leverése után kellett Mikó Imrének bejár nia. A gróf nézete szerint Erdélyben valójában csak önmagunkra számíthatunk, az pedig, hogy tudnunk kell cselekedni és áldozni, a mai ember számára is példaértékű. A nemzetállamok évszázadában Mikó Imre a kulturális nemzeti összetartozás alapjait rakta le. Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy az MTA meghatározó szerepet tölt be a mindenkori EME életében. A kultúra feladata sorsunk és nyelvünk megőrzése, értékeink közvetítése, a más közösségekkel való harmonikus együttélés biztosítása. Mikó gróf annak id ején saját villáját és kertjét adományozta az EME ügyének, de vajon mi arányosan adunke ennyit közösségünknek? – tette fel az elgondolkoztató kérdést a szónok. Majd emlékeztetett Mikó másik gondolatára, amelynek értelmében minden erdélyi nemzet maradjon m eg, de szükség esetén a hazáért fogjon össze. Mai céljainkkal úgy kell a korszerű világba beilleszkednünk, hogy közben megtartjuk önazonosságunkat. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint Mikó Imre a kultúrális nemzeti összetartozás alapjait rakta le Camil Mureşanu akadémikus, a Román Akadémia Kolozs megyei elnöke, a 19. századi saját kultúra felélesztésének lázát elevenítette fel, amelynek keretében a múzeum jóval fontosabb szerepet játszott mai hivatásánál. Az EME megalakulását az erdélyi románság ASTRA e gyesülete követte, amely nem valamiféle versengésből, ellenségeskedésből, hanem a kor szellemiségétől vezérelve jött létre. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Sólyom László köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki szintén hangsúlyozta a kulturális nemzet fogalmának jelentőségét. Közös örökségünk a magyar nyelv, és az anyaország alkotmányoserkölcsi kötelessége a határon túli magyarság fennmaradásának biztosítása. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul Gémesi Ferenc szakállamtitkár üdvözl ő levelét adta át, aki szerint a szülőföld megtartó ereje csak építkezéssel lehetséges. A főkonzul ugyanakkor hangot adott saját gondolatainak is: a polgári erőből és szerveződésből megalakult EME elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása jogállami prob léma, ami egy EUtagországban nem képezheti vita tárgyát, megoldása pedig a magyar – román kulturális együttműködés egyik hajtómotorja lehet.
