Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 28 Ez hos szú évekre olyan erőt adna a közösségnek, amelyet kamatoztatni lehetne. Egy magyar elnök persze más szemlélettel, mentalitással és teljesen másfajta hozzáállással vezetné az országot. Én például sokkal kiegyensúlyozottabban, mértéktartóbban, demokratikusab ban vezetném az államelnöki hivatalból az országot, mint bármelyik román jelölt. Jobban mondva képviselném, hiszen az elnök alkotmányos kötelezettségei alapján látja el azokat a feladatokat, amelyek a hatáskörébe tartoznak. – És mi predesztinálja Kelemen Hunort a tisztségre? – Határozott elképzelésem van arról, hogy az elkövetkező hétnyolc évben, közép- és hosszú távon hogyan kellene úgy átalakítani Romániát, hogy versenyképes ország legyen az Európai Unióban, ami magyaroknak és románoknak egyaránt érdeke . Hiszen az EU – nemcsak földrajzi, hanem a szó szoros értelmében vett – perifériáján maradva nagyon nehezen fogunk felzárkózni, olyan teljesítményt nyújtani, amely nem eredményez egy még jobban elszegényedő országot. Ehhez viszont le kell bontani a közpo ntosított államot. A történelmi régiók megerősítése, autonómiája, olyan államberendezkedés, ahol a szubszidiaritás elve érvényesül, és ahol a közösségek döntenek az őket érintő legfontosabb kérdésekben – ezek azok a lényeges különbségek, amelyek az én, ill etve a többi jelölt programja között észlelhetőek. Van egy vízióm, amelyről szentül hiszem, hogy Románia számára kiutat jelentene a válságból – a morálisból is – és a jelenlegi céltalanságból. Ezen túlmenően az erdélyi magyar közösség érdekeit, céljait eg yetlen román jelölt sem vállalja fel, a román nyelvű plakátok magyar nyelvre történő lefordítása nem üzenet, program, hanem ócska udvarlás. Csakis az én programomban szerepelnek azok a célkitűzések, amelyeket az erdélyi magyarság magáénak vall. Romániának olyan formában kell átalakulnia, hogy a központosított állam egy hétnyolc éves távlatban eltűnjön, helyét pedig az erős régiók, erős közösségek autonómiája vegye át. – Hétnyolc év. Ezek szerint nem érné be egy mandátummal? – Úgy látom, reálisan ennyi id ő szükséges egy alapos állam- és alkotmányreform végrehajtásához, ismerve a román társadalom merevségeit, előítéleteit mindennel szemben, ami regionalizmus, autonómia, ami másság. Ezért beszélek ilyen távlatokban, hiszen háromnégy év alatt nem lehet végre hajtani olyan mély reformot, mint amilyet szükségesnek és elengedhetetlennek tartok. Viszont miért ne gondolkodhatna az ember két mandátumban? – Többször hangoztatta, hogy jó államfője lenne Romániának. Mitől érezhetné önmagáénak Kelemen Hunort a többségi társadalom? – Mert mindaz, amit a programomban javasolok, a többségi lakosság érdekeit is szolgálja, és semmiféle hátrányt, veszteséget nem jelent számára. Például attól, hogy a történelmi régióknak autonómiát, nagyobb szerepet, súlyt adunk, vagy hogy a r omán állam betartja a területén élő nemzeti közösségekkel szemben az 1918as gyulafehérvári kiáltványban megígért vállalásait – mint ahogy eddig nem tette meg – , attól még nem lesz a román ember szegényebb, kevesebb, nem veszíti el identitását, semmiben ne m szenved hiányt. Viszont ha az őt érintő döntéseket abban a közösségben hozzák, ahol él, akkor ezek sokkal jobban fogják tükrözni a társadalom igényeit. Másrészt a román embereknek, közösségeknek sem érdekük, hogy az állam kiszolgáltatottjai, Bukarest ko ldusai legyenek. Ilyen értelemben mindaz, amit a mély állam- és alkotmányreformról mondok, az az ő érdeküket is szolgálja. Ezen túlmenően más kérdések esetében sincs különbség magyar és román között. Az egészségügyi szolgáltatás például mindenki számára eg yforma, a betegség nem válogat román és magyar között, ha kórházba kerülünk, egészségügyi szolgáltatásra szorulunk, és ugyanolyan mértékben szenvedünk hiányt a rendszert jelen pillanatban jellemző tényezők miatt, akár románok, akár magyarok vagyunk. Hason ló a helyzet a gazdasági válsággal kapcsolatban. Én az előítéleteket próbálom föllazítani, valamilyen mértékben lebontani. Azt próbálom elmondani, hogy a magyarok nem ellenségei a románoknak, csupán azt kérik, hogy az 1918ban tett ígéreteket be kell tarta ni, és azt mondjuk, hogy amit mi kérünk, az nem a románok ellen irányul. Nagyon nehéz ezt elmagyarázni, de egy ilyen kampánynak ez is a célja, feladata, és természetesen a jelölt felelőssége is. – Gondolkodotte már azon, államfőként mi lenne az első konk rét kezdeményezése, intézkedése?
