Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 25 – Nem látok olyan érvet, momentumot vagy tényt, ami meg tudja állít ani vagy vissza tudja fordítani ezt a folyamatot. Azt hiszem, egy hosszú kálvária végéhez érkeztünk. A kormánytöbbség megvan a statútum és a hatásköri törvény elfogadásához. Így az most már szinte biztosra vehető – fejtette ki dr. Korhecz Tamás, majd ismer tette, hogy milyen forgatókönyv szerint zajlanak majd ezentúl tovább a törvényre és a statútumra vonatkozó események. – Kedden kerül a köztársasági parlament elé a hatásköri törvény, általánosságban fogják megtárgyalni. Szerdán a statútumról lesz vita ált alánosságban és részleteiben. Csütörtökön pedig a hatásköri törvény javaslatára benyújtott módosítási indítványokat részleteiben tárgyalja meg a tisztelt ház. Amikor ez befejeződik, akkor ki fogják tűzni a szavazónapot. Az eddigi tapasztalataim szerint ez a rá következő hét elejére fog esni – mondta dr. Korhecz. vissza A szerb állam mulasztásai – Dušan Janjić: Szerbia a biztonság, az erkölcs, az emberiesség és a politika terén is nagyon mélyre süllyedt Magyar Szó • Pesevszki Evelyn • 2009. november 21., szombat A tragikus sorsú koszovói albán illegális határátkelők esete, és a szerb állam fellépése a szóban forgó ügyet illetően számos kérdést vetett fel. Lapunknak ezekre a kérdésekre Dušan Janjić politikai elemző, az Etnika i Kapcsolatokért Alap igazgatója próbált választ adni. Először is leszögezte, az esettel kapcsolatban legfontosabb azt elemezni, hogy milyen módon biztosítja Szerbia országhatárait: – Induljunk mindennek a gyökerétől. Ez pedig az emberi biztonság megvalós ulása Szerbiában. Ez országunkban csak egy elméleti meghatározás, mivel Szerbiában szinte nem is létezik emberi biztonság. Tudvalevő, hogy Szerbián át vezet számos szervezett bűnbanda útja, jelen van a drog, a fegyver- és az embercsempészet. Az is ismere tes, hogy miután Magyarország az Európai Unió tagállamává vált, egyre növekedett vonzása. A jobb élet ígéretét hordozó országok mindig is mágnesként hatottak a szegényebb, elmaradottabb országok lakosaira. Az első jogos kérdés tehát az, hogy miként is felü gyeli Szerbia Magyarország, a schengeni övezet felőli határait. A részletezett téma a bizonyíték arra, hogy nagyon rosszul. Szerbiának szinte egyáltalán nincs a folyókon határrendőrsége. A vízumliberalizáció közeledtével érdemes megvizsgálni azt is, hogy m iként ellenőrzi Szerbia Koszovó felőli határait. Megmondhatom: sehogy sem ellenőrzi. Az is probléma, hogy a szerbiai hatóságok semmilyen szinten nem működnek együtt koszovói kollégáikkal. És szerintem pontosan ezért nem reagált senki sem a történtekre. Fél tek bármilyen módon reagálni, mert ha túlságosan belekeveredtek volna az ügybe, akkor a nemzetközi illetékesek esetleg kérdéseket tettek volna fel, vagy fény derült volna a szerb állam mulasztásaira. És akkor esetleg mégis később kerülhetne csak sor a vízu mliberalizációra. Ettől félt a szerb kormány. Szerbia a mai napig nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Ebből adódik, hogy a koszovóiak Szerbia polgárai. Ennek ellenére a szerb kormány, az államhatalom, a hatóságok képviselői szinte egy alkalommal sem re agáltak a szerencsétlenül járt illegális határátkelők ügye kapcsán. Milyen fényben tünteti fel Szerbiát ez a némaság, ez az elzárkózás? – Tizenöt ember vesztette életét. Nők, gyerekek. És senki sem nyilvánított ki gyásznapot Szerbiában. Ez egy akkora pofo n, hogy szinte nem is lehet rá szavakat találni. Ezeknek az embereknek szerbiai útlevele volt, Szerbia hivatalos állásfoglalása pedig még mindig úgy szól, hogy Koszovó Szerbia része, és mindenki, tehát Koszovó lakosai is, Szerbia állampolgárai. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor egyértelművé válik, hogy az emberiesség a szerbiai államhatalom legmagasabb köreiben nagyon alacsony szinten van. Most cinikus leszek. Még ha nem is sajnálták azt a 15 embert, akkor is el kellett volna gondolkodniuk, hogy fellépés ükkel milyen üzenetet továbbítanak a világ felé. Ha Koszovóról és polgárairól van szó, a szerb állam csak azt ismétli, hogy nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Ennek ellenére az emberi életeket el kellene ismerni. Említenék egy példát. Most váltották le a gračanicai egészségház igazgatónőjét, mivel a koszovói egészségügyi minisztériumtól elfogadta a H1N1 elleni vakcinát. Az igazgatónő csak gondoskodott róla, hogy az emberek felvehessék a védőoltást, számára az emberek egészsége volt a legfontosabb. Ez az eset is bizonyítja, hogy a rossz politikai felfogás miatt az emberiesség minden Koszovóval kapcsolatos témát illetően nagyon alacsony szintre került. Szerbia képtelen a
