Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 18 hírhedt 461es rendeletet tartja, melynek szellemében nyíltan, vagy épp burkoltan egyre több olyan intézkedést hoznak, melyek hátrányos helyzetbe hozzák a nemzetiségi tankönyvkiadást. A munkácsi, ungvári, beregszászi, nagyszőlősi és felsőTisza vidéki KMPSZ körzetek vezetői röviden beszámoltak arról is, hogy jó néhány, az elmúlt évben kiadott ukrán tannyelvű tankönyv fél éves késéssel érkezett meg az iskolákba. A nagyszőlősi körzet képv iselője megjegyezte, hogy több helyen ki sem osztották az ukrán nyelvű példányokat, merthogy, úgymond, a tanulók úgysem tudnák használni azokat. Orosz Ildikó, a KMPSZ vezetője a nyílt ülésen beszámolt arról is, hogy a megyei tanácshoz már korábban eljutta tták interpellációjukat az ukrán nyelvű tankönyvek használatáról a magyar tannyelvű iskolában. A kérdésben a hivatalos álláspont az volt, hogy még egy évig, tehát 2010ig minden a megszokott rend szerint fog történni, tehát biztosítani fogják a magyar nyel vű tankönyveket. Brenzovics László, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta: a két magyar érdekvédelmi szervezetnek mindent meg kell tenni azért, hogy a tankönyvkérdésnek minél nagyobb sajtóvisszhangot adjanak. Nem csupán iskoláink tankönyvellátása kerül t most nehéz helyzetbe, de a magyar tankönyvkiadó megszűnése is fenyeget. Sajnálatos, hogy a problémával az ukrán közvélemény egyáltalán nem foglalkozik, s egyetlen elnökjelölt sem mer konkrét kijelentéseket tenni erről az ügyről – fűzte tovább a gondolato t Kovács Miklós. Brenzovics László arra biztatta a KMPSZ elnökségének tagjait, hogy próbálják elérni: minél több magyar tannyelvű iskola és magyarok lakta település önkormányzata fogalmazzon meg önálló nyilatkozatot, melyben kiáll a nemzetiségi nyelvű tank önyvek fontossága mellett. Gulácsy Géza, a KMPSZ alelnöke hozzátette: a legnagyobb probléma, hogy az ukránmagyar államközi alapszerződés kisebbség jogi része nem foglalkozik konkrétan az oktatás kérdésével. Orosz Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy azok is tévednek, akik arra számítanak, hogy az orosz kisebbség képviselői majd szembeszállnak az ukránosítással. Az elnökaszszony abbéli véleményének adott hangot, hogy az Ukrajnában élő orosz anyanyelvű kisebbség célja nem nemzetiségi nyelvük elismerteté se, hanem az, hogy az oroszt az ukrán mellett második államnyelvé nyilvánítsák. Az elnökasszony arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az ukránosítás nem 2008ban, a 461es rendelettel kezdődött, hanem sokkal korábban, 2004ben, az emelt szintű éret tségi rendszer bevezetésekor. Az elnökségi ülés résztvevői egyöntetűen elfogadtak egy közös nyilatkozatot is, melyben a kárpátaljai magyar oktatást sújtó problémákra hívják fel a figyelmet. Abban is megállapodtak, hogy ezt a nyilatkozatot az ukrán államel nök, miniszterelnök és oktatási miniszter mellett eljuttatják a magyarországi közjogi méltóságokhoz, illetve az Európa Parlament kisebbségi biztosához is. Megállapodtak abban is, hogy felhívást intéznek az oktatási intézmények és a járási tanügyi bizottsá gok vezetőihez, hogy csak magyar tannyelvű tankönyvet rendeljenek. vissza Harsányi Andrea Nagy hiba lenne megvonni az autonómiát Vajdaság Ma • 2009. november 21., szombat A jobboldali szerb pártok képtelenek működni ell enségkép nélkül, így a vajdaságiakat azzá kívánják tenni a gyűlölet ébrentartása céljából – mondta Boarov, a Vajdaság avagy a statútumra várva – vane Vajdaságnak ideje c. vitaesten. Szerinte a statútumjavaslat már magában egyedülálló, mert autonómiát irányoz elő döntéshozatali jog nélkül. Boarov elmondta, hogy ha a jelenlegi statútumjavaslat elfogadásra kerül, bizonyos szinten egy politikai fordulatot fog előidézni főként a Demokrata Párt politikáját illetően, hiszen a jobboldal állandóan az orruk alá fogja dörgölni meghozatalát. Dimitrije Boarov elmondta, hogy a centralizációra való törekvés folyamatosan jelen van Szerbia politikai történelm ében, és Koszovó elszakadása is elsődlegesen a centralizmus miatt következett be. Ranko Končar történész elmondta, hogy a vajdasági polgárokat ért szeparatista vádak sértőek, mert a történelemben, a vajdasági autonómiamozgalmak történelmében sosem volt szeparatizmus. Újvidék még a Habsburg monarchia idején is fővárosi státust élvezett, most pedig Szerbia problémát csinál ebből is.
