Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.20 . 25 Mikolaj: Kész koncepciónk van a nemzettudat növelésére Paraméter.sk 2009, november 19 - 16:44 Az oktatásügy miniszter nem ad garanciákat, hogy az osztályonként kötelező zászló és alkotmányidézet nem az oktatási segédeszközök keretéből lenne finanszírozva. Ján Mikolaj ebben nem lát problémát. Szerinte ebben az esetben a jelképről van szó, ez nem pénzkérdés. A Szlovák Nemzeti Párt olyan koncepciót dolgozott ki, mellyel nyomon követhetik a nemzettudat fejlődését. Az oktatásügyi tárca már jóváhagyta azt a dokumentumot, mely megszabja az tanmenet módosítását az iskolákban. Mikolaj ismertette a dokumen tum tartalmát: magában foglalja, hogy „mely tantárgyakban lesz ez belekomponálva, milyen módszertan alapján tanítják majd és hogy állnak majd hozzá az egyes tanárok”. A miniszter támogatja az SNS képviselőinek, Rafael Rafajnak és Ján Slotának a kezdeménye zését is. Ők Robert Fico felvetésével megegyezően azt javasolják, hogy a heti oktatás kezdődjék a himnusz eléneklésével. A párt számol továbbá az állami címer, a himnusz szövegének és a Szlovák Köztársaság alkotmánya preambulumának minden iskolai osztályba n történő kötelező kifüggesztésével is. „Ezt az Európai Unió vagy a világ más országaiban is alkalmazzák, ahol, hogy is fogalmazzak, jóval szabadabbak és nyitottabbak ezek a szabályok.” - nyilatkozta a miniszter. Szigeti László szerint aki akarja, az már most is énekelheti a himnuszt, ennek törvénybe foglalása értelmetlenség. A nemzettudatra nevelést is tartalmazza már az oktatási anyag. Ha a minisztérium az államhoz való pozitív hozzáállást szeretné támogatni, úgy más módszereket kellene választania, mel yek talán kevésbé jellemzőek az SNSre. „Ha valahol olyan öntudatos hazafiak vannak, akkor megteszik azt amúgy is és nincs szükségük semmilyen törvényre.”- tette hozzá Szigeti a himnuszéneklés kérdését kommentálva. vissza D uray Miklós az elmúlt húsz évről: A demokrácia elvei még nem működnek Felvidék.ma/Szabad Újság 2009.11.20. – Önnek nagyon látványos mércéje van, ha az elmúlt húsz év fejlődését szeretné látni. Csak rá kell néznie a fiára, Áron Bálintra. Ki ért el jo bb eredményt, a szlovákiai demokrácia vagy a fia? – A szlovákiai demokrácián nem nagyon látni, hogy kijutott volna a gyermekkorból, talán még a serdülőkorba se ért el. Nem a demokratikus struktúrákra gondolok, mert azokat viszonylag könnyű létrehozni, hane m a demokrácia elveinek a gyakorlására. A fiamon szerencsére nagyon is észrevehető a fejlődés, mind a testi, mind a szellemi. Ő biztosan eljutott az elmúlt húsz évben a felnőttkor határára. – Tetszik a fiának, amit maga körül lát? – Nem... Szokott olyano kat is mondani, hogy itt kellene hagyni ezt az országot, de eddig meggyőztem: bármi történt és történik is, én még mindig itt élek. Neki is azt mondom: fiam, ha el akarsz menni, úgy menj el, hogy majd vissza is jössz. – Mi határozta meg ön szerint a szlov ákiai demokrácia alakulását? Egy összehasonlító térségi vizsgálat szerint a mi lakosságunk úgy véli: döntően ők voltak rá hatással. – A demokráciában a népfelség akarata általában érvényesül. Amikor azonban a társadalom olyan helyzetben van, mint a kommuni zmus bukásakor volt, akkor nem egészen így történnek a dolgok. Ott először egy szakembergárdának kell kitalálnia és megrajzolnia az új szerkezetet, és amíg ez működőképessé nem válik, addig a népfelség akarata sem szokott sérülésmentesen érvényesülni. Azt viszont talán Szlovákián lehet a legjobban megfigyelni, hogy a közgondolkodás állapota közvetlenül is deformálta a politikát. Szlovákiában a közgondolkodás nem a demokratikus elvek szerint működik, hanem olyan hagyományokon alapul, amelyeket az elmúlt évti zedekben mesterségesen hoztak létre. A gyűlölködés, elsősorban az ellenségkeresés, a másság iránti türelmetlenség az igazán jellemző rá, amit az a néhány, ritkaságszámba menő felmérés is igazol, amit e célból készítettek. A nagyfokú türelmetlenség visszatü kröződik a politikában is.
