Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.20 . 13 "A jelenleg érvényes jogszabály szövegét a Szlovák Köztársaság miniszterelnökhelyettese megfelelőnek és előírásosnak tartja. Szerinte a nyelvtörvény formája és tartalma megfelelő" - áll a csü törtöki nyilatkozatban. A miniszterelnökhelyettes "ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a modern társadalom törvényei nem büntetőeszközök, céljuk a polgárok szolgálata, valamint a reagálás a társadalmi fejlődésre. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hog y a Szlovák Köztársaság kormánya mérlegeli a nyelvtörvény módosítását vagy megváltoztatását" - olvasható a nyilatkozatban. Caplovic megismételte: meggyőződése, a gyakorlat igazolni fogja, hogy a nyelvtörvény bírálata alaptalan. Buzek pozsonyi tárgyalás ai során felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebb e a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák - húzta alá Buzek. Robert Fico ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. "A nyelvtörvény már mögöttünk van" - húzta alá a szlovák kormány elnöke. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy a nyelvtörvény körüli problémákat "kivigyék az Európai Parlamentbe", mert ezeket otthon is meg lehet oldani. A miniszterelnök szerint Pozsonynak az a fontos, hog y Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta a jogszabályt. Vollebaek kijelentésének második felét, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a törvény jó is, Fico nem idézte. vi ssza A határon túli magyarság vezetőivel tárgyalt a külügyminiszter Budapest, 2009. november 19., csütörtök (MTI) - A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairó l beszélt Balázs Péter külügyminiszter a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélése kezdetén. "Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával" - jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki tanácskozás elején. Hangsúlyozta, ho gy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért "egyeztetve járnak el". Mivel Magyarországnak soha nem volt ennyi szomszédja, a komplex szomszédságpolitika "megkerülhetetlen eleme" a határon túli magyarság helyzete a szomszédos országokkal folytatott tárgyalásokon - emelte ki. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével "közelebb jöttek a szomszédok", és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. Példaként említette Horvátországot és Szlovákiát, amelyek korábban egyegy nagyobb ál lamalakulat részét képezték. Pozitív fejleményként említette meg, hogy egyre több szomszédos ország válik a transzatlanti szervezetek tagjává. Elmondta, hogy az új külpolitikai feladatok miatt növelték a külügyminisztérium szomszédos országokkal fo glalkoz ó részlegeinek kapacitását, megerősítették több nagykövetség személyi állományát. A szomszédságpolitika európai uniós vonatkozásairól szólva elmondta, hogy az unió alapkövetelményei közé tartozik, hogy "illik pozitívan lezárni" a múlt kétoldalú kérdése it, mert ez az "erkölcsi, politikai építőköve az uniós tagságnak". Hangsúlyozta, hogy az uniónak "szegényes az eszköztára a belső konfliktusok kezelésére", mert a közösség létrejöttekor senki nem számított arra, hogy két tagállam között feszült viszony ala kulhat ki. "Az unió nincs erre felkészülve, erre nem számított" - jelentette ki. Arra utalva, hogy augusztus 21én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába, elmondta: az ügy a "megoldás felé halad". A NATO megújulásáról szólva kifejtette, hogy a szervezet új stratégiájának kidolgozásával megbízott 12 szakértői testületnek nincs magyar tagja, de létrehoztak egy magyar szakértői csoportot. A NATOstratégia kidolgozásában magyar szempontból lényegesnek nevezte az energiaellátás bi ztonságát és a NyugatBalkán térségét. Mivel a Magyarországtól délre fekvő régióban "kis területen sok állam helyezkedik el", időben és elbánásban nagyjából hasonlóan kell velük együttműködnie az Európai Uniónak. Oroszország és Ukrajna kapcsán a kiszám íthatóságot és az átláthatóságot említette meg, mint fontos kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy amíg ki nem épülnek új szállítási útvonalak, még több éven át orosz forrásokból vagy Oroszországon keresztül elérhető forrásokból, Ukrajnán keresztül fog érkezni a m agyar földgázszükséglet jelentős része. A világ gazdasági és politikai életében egyre nagyobb szerepet játszó G20aknak nevezett országcsoportról úgy vélekedett, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország is "ott van, tudjuk, mi történik, és részt ves zünk az uniós mandátum alkotásában".
