Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.18 . 13 "gyógyulás időszaka" még tart. Emlékeztetett arra is, hogy más országok átalakulásával ellentétben a romániai rendszerváltás nem volt vértelen. Schmitt Pál (Fidesz), az EP alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában más országoknál kegyetlenebb volt a diktatúra, és keményebbnek bizonyult lerázni a béklyóit is. Mint mondta, a konferencia felhívja a figyelmet az őshonos magyarság azóta is megoldatlan problémáira is. Szájer József, a Fidesz EPdelegációjának vezetője egyebek között arról beszélt, hogy nem helyes automatizmusról és dominóelvről beszélni a kommunizmus megdöntésének esetében, mert az minden országban belülről indult ki. A tanácskozás szinte minde n felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989es romániai történésekben. Pöttering szerint a püspöknek Európa és az emberi jogok általában is sokat köszönhetnek, míg Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéva l és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. Szájer azt is bejelentette, hogy decemberben Tőkés László kapja meg az Európai Néppárt EPképviselőcsoportjának idei Robert Schuman érdemérmét. vissza Le Monde: Magyarors zág mutatta meg a recesszióból kivezető utat Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2009. november 17., kedd (MTI) - KözépKeletEurópát és KözépÁzsiát sújtja leginkább a világban a recesszió, és ebből csak a szigorú pénzügyi politikán át vezet kiút, amire Magyarország mutatott példát - írta a Nemzetközi Valutalap (IMF) adataira és elemzőkre hivatkozva a Le Monde című francia napilap kedden délután megjelent számában. Juan Zalduendo, a Világbank vezető közgazdásza szerint a válság Nyug atról három csatornán érkezett KeletEurópába: az első pénzügyi volt, amikor a nagy nyugati bankok kivonták likvid tőkéjüket a keleteurópai leányvállalataikból, a második kereskedelmi úton érkezett a világrecessziót követő exportvisszaeséssel, s ezután je lentkezett a társadalmi válság, a növekedő munkanélküliséggel. A mértékadó párizsi lap négy kategóriába sorolja a válsággal különösen sújtott harminc országot. A legjobb helyzetben lévők közé tartozik Lengyelország, amely megúszta a recessziót, valami nt Csehország és Szlovákia. A másodikba tartozik az országok többsége, amelyek jelentősen megérezték a válság hatásait, élen Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. A harmadikba, külön kategóriaként a balti államok tartoznak, amelyek csődközeli helyzet be kerültek. A negyedikbe pedig Oroszországot és a volt szovjet köztársaságokat sorolta a lap, amelyek sajátos problémákkal küzdenek. Sylvain Broyer, a Natixis bank gazdasági részlegének vezetője a kilencvenes évek elejére vezeti vissza a keleteurópa i válság okát, amikor is ezen országok gazdasága áttért a piacgazdaságra, s akkor a nyugateurópai országokénál 75 százalékkal olcsóbb munkaerő kihasználásának reményében hatalmas összegű európai tőke áramlott a térségbe. Ez volt az autógyárak telepítéséne k időszaka Csehországban és Magyarországon. A pénzügyi liberalizációval 20042005ben érkezett a banki tőke második hulláma, amelynek következtében az euró közeljövőben várható védelmének tudatában a keleteurópai országok lakosai külföldi devizában adósod tak el - emlékezetett az elemző. A Le Monde szerint a növekedés visszatérését 20102011re jelezik előre a régióban az elemzők, de az sem fogja meghaladni a következő években a 2 százalékot, amely gyenge eredmény az olyan országokban, ahol a lakosság 57 százalékos növekedéshez szokott. Az IMF szerint pedig a fejlett európai országokhoz való felzárkózás csak akkor folytatódhat, ha a tőke visszatérése tartós lesz. Egyelőre ennek csak gyenge jelei mutatkoznak a térségben, Oroszországban pedig a bizalomhiá ny miatt egyáltalán nem tért vissza a tőke - hangsúlyozza a Le Monde. "Magyarország megmutatta az utat, és az elkerülhetetlenül a szigorú pénzügyi politikán át vezet" - idézi a lap Broyert. Véleménye szerint a legnagyobb dilemma előtt a balti államok állnak: vagy leértékelik 3040 százalékkal a nemzeti valutájukat és a lakosság által 85 százalékban külföldi devizában felvett hitelek miatti adósságvisszafizetés robban, vagy pedig lefaragják a költségvetési kiadásokat és növelik a munkanélküliséget. vissza Porosenko: új lendületet kap a vízummentességről folyó párbeszéd www.umdsz.uz.ua /InterfaxUkrajina/2009.11.17. Új lendületet kap az Ukrajna és az Európai Unió között a vízummente s rendszer bevezetéséről folyó párbeszéd a december 4én Kijevben sorra kerülő Ukrajna — EU csúcstalálkozót követően — közölte ma Brüsszelben Petro Porosenko ukrán külügyminiszter.
