Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.17 . 41 Jövőre már nem tudjuk azt eljátszani, hogy azért kell nyugdíjat csökkenteni, mert világválság van. Akkor már csak Románia lesz válságban. Az ország a világválságtól függetlenül fog válságba kerülni, amit csak nagyon népszerűtlen politikákkal lehet majd orvosolni. Nincs más választás, mint a kormányzati kiadások csökkentése, adónövelés, ami a közemberek szempontjából egyértelm űen negatívum: azt fogják mondani, hogy rosszabbul élnek, mint például 2008ban. De sajnos nincs más megoldás. Én csak abban reménykedem, hogy mégis lesznek majd olyan gazdaságélénkítő csomagok, amelyek tényleg segítenek a gazdaságon. Nagyon sok kis- és középvállalat a lehetőségeik szélénél áll, és abban reménykedik, hogy ha Nyugaton a helyzet rendeződik, akkor nekik is jobb lesz. De hiába javul a nyugati gazdaság, Romániát nem fogja magával húzni, így a kis- és középvállalatok helyzete nem javul. Ha ez k iderül, akkor csődhullám következhet. A bankok is profitábilisak, és a nagyvállalatok is kibírták ezt a sokkot: a terheket átadták vagy a beszállító kisvállalatoknak, vagy pedig a fogyasztóknak. Látni lehet, hogy jövőre a lakosság, valamint a kis- és közép vállalatok lesznek a kárvallottak. Előfordulhat, hogy az állam egyik pillanatról a másikra nem tudja kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét? – Ez nem fordulhat elő, mert minden hónapban van az államnak annyi jövedelme, amely a nyugdíjak ki fizetéséhez szükséges. Azonban a nyugdíjkasszának van egy hiánya, és hogy a nyugdíjalap költségvetése helyreálljon, 1520 százalékos nyugdíjcsökkentést fognak eszközölni. A nyugdíjat nem az állam fizeti, hanem az adófizetők: mindenki, aki dolgozik, havonta befizet a nyugdíjkasszába egy bizonyos összeget, amit aztán megkap a nyugdíjas. Ha ez nincs jól megtervezve, a rendszer kibillen az egyensúlyból. Az egyensúlytalanságot vagy a járulékterhek növelésével, vagy a nyugdíjak csökkentésével lehetne kezelni. E z nem valósult meg idén, hogy egyik fél se méltatlankodjon és „ne válasszon rosszul”. Jövőre meg kell történjen, mert a nyugdíjat nem lehet például az Áfából fedezni – ezek különálló alapot képeznek, amelyek között nincs átjárhatóság. Az állami alkalmazo ttak bére más mechanizmus, különálló megoldást igényel. Itt a költségvetés deficitje jelenti a problémát. Ezt a hiányt pótolni lehet az alkalmazottak bérének csökkentésével, viszont ehhez nagyon erős politikai akarat és parlamenti erő kell, másképp mindenf éle populista intézkedéssel a végrehajtás csak húzódik. Véleményem szerint fontos belelátni ezeknek a béreknek a struktúrájába. Valóban akarjuk csökkenteni az orvosok bérét? Így is öttízszeres bérért mennek el nyugatra dolgozni. Ha ezen még csökkentenén k, odajuthatunk, hogy Ukrajnából kell majd hozzunk orvosokat, mert itthon már nem lesznek. A tanárok bérét csökkentsük? Vajon akkor a fiatal generációból ki akar majd tanár lenni? Mert ha azzal az alternatívával kell szembenézz, hogy fele annyit keresel, m intha asztalos lennél, akkor kérdéses, hogy ki neveli fel a következő generációt? Az ilyen megoldásokkal csak helyileg lehet orvosolni a problémát. Kell költségvetési vagy közigazgatási reform, de nem bércsökkentés – ezzel esetleg egy évre enyhíteni lehe t a gondokon, de a következő tíz év fogja elszenvedni a döntések következményeit. Bércsökkentés helyett arra kéne választ találni, hogy vannake olyan állami szektorok vagy közalkalmazottak, ahol átfedés, esetleg fölösleg van, és ezért a munkát nem végzi k el megfelelően? A közigazgatási reformmal semlegesíthetnénk ezeket az átfedéseket és racionalizálhatnánk a szektor működését. Nem csökkenteni kell a fizetéseket, hanem fölösleges munkahelyeket felszámolni, illetve munkaköröket összevonni. Ha ez megtörtén ik, nincs gond a fizetéssel, a béralap csökkenni fog, mert kevesebb lesz az alkalmazott. A pénzügyminisztérium munkájának felét át lehetne tenni online platformokra, és el lehetne bocsátani az emberek nagy részét. A közigazgatási reform mellett milyen má s reformokat lát kivitelezhetőnek? Az Áfa csökkentését vagy növelését ésszerűnek tartja? – A magyarországi Áfanövelés után valószínűleg Románia is egy lépésre van attól, hogy megemelje az Áfát, mert nincs más, amiből fedezni lehessen a költségvetési hiá nyt. A deficitet külföld nem akarja, a Nemzetközi
