Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.17 . 39 vagy NagyBritanniában keressék kenyerüket; teljesen természetes, sőt alapvető európai szellemiség, hogy ott dolgozz, ahol akarsz. Mandátumom során rendezték meg az Északatlanti Szövetség legnagyobb csúcstalálkozóját Bukarestben, amellyel egyúttal elismerték Romániának a NATOban betöltött szerepét, mint ahogy azt is, hogy tisztességgel helytálltunk a külföldi hadszíntereken. Nem mellékes az sem, hogy sikerült maximális biztonságot teremteni Románia számára, és a NATOtagság, valamint az Egyesült Államokkal fennálló konszolidált partnerség révén elértük, hogy a keletromániai katonai bázisokon amerikai katonák állomásoznak. – Azért bizonyára a sikertelenségek sem kerülték el. – Beismerem, hogy elkövettem hibákat is. Roppant sajnálom például, hogy tavaly aláírtam a pedagógusok ötvenszázalékos béremeléséről szóló jogszabályt, de tévesen tájékoztattak a gazdasági helyzet alakulás áról. Viszont nem a tévedések jellemzik a mandátumomat. – Ön az államfőválasztás november 22i első fordulójának napjára referendumot írt ki az egykamarás parlament bevezetéséről és a honatyák létszámának csökkentéséről. Politikai ellenfelei szerint lépés e azt célozza, hogy gyengítse a törvényhozás erejét, ellenlépésként az RMDSZ máris szorgalmazza, hogy az államfőt ne a szavazópolgárok, hanem a parlament válassza meg. Miként festene egykamarásként a bukaresti törvényhozás? – A bukaresti egykamarás parlame nt is éppúgy működne, mint az Európai Unió ama tizennégy államában, ahol ugyancsak ilyen törvényhozási forma létezik. Magyarországon is egykamarás a parlament, mégsem támadt soha az a benyomásom, hogy gyengült volna a demokrácia nyugati szomszédunknál. E t éren azon van a hangsúly, milyen módon szemléljük az állami intézményeket. Európában a szövetségi államok vagy azok az országok rendelkeznek kétkamarás parlamenttel, ahol magas szintű autonómiával felruházott régiók léteznek. A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének felsőháza például a tartományokkal foglalkozik, a Bundesrat tagjait nem közvetlen szavazással választják, hanem a tartományi képviselők, polgármesterek adnak nekik megbízatást, sőt nem is rendelkeznek meghatározott mandátummal, a tartományo k ugyanis bármikor visszahívhatják őket. Az olyan szövetségi államokban, mint Belgium, Hollandia vagy Ausztria a felsőház éppen a szövetséggel foglalkozik, míg a Francia Köztársaságban, amely nem szövetségi állam, a szenátus tagjainak jelentős részét az ön kormányzati képviselők és polgármesterek választják oly módon, hogy a felsőház nagymértékben a helyi közigazgatást képviseli. Ilyen tekintetben Románia a kilencvenes évek elején Ion Iliescu, Alexandru Bârlădeanu és Dan Marţian (utóbbi két politikus a Nemze ti Megmentési Front egykori tagja, 1990 és 1992 között a szenátus, illetve a képviselőház elnöke – szerk. megj.) által kigondolt politikai konstrukcióval rendelkezik, amely annak idején rendben volt, most viszont már nem felel meg az igényeinknek. Arról ne m beszélve, hogy EUtagállamként Brüsszelben még van egy parlamentünk, 33 képviselővel. Véleményem szerint a működőképesség szempontjából nincs jogosultsága a kétkamarás parlamentnek, annál is inkább, mivel nálunk a képviselőház és a szenátus azonos hatásk örökkel bír. Márpedig ha a román állam, a közigazgatás leegyszerűsítéséről, 1,4 millió közalkalmazottról, a nehézkesen működő, az állampolgárok számára teherré vált állami intézményekről beszélünk, akkor a folyamat alól nem képezhet kivételt a parlament, a mely a demokrácia szavatolásának legmagasabb fóruma Románia. – Számíte arra, hogy 2004hez hasonlóan a mostani választásokon is megszerzi a romániai magyarok többségének szavazatát? Már csak azért kérdezem, mert korábbi népszerűsége csökkent a magyar köz össég körében, miután idén márciusban megpróbálta megakadályozni Sólyom László köztársasági elnök erdélyi látogatását, februárban pedig Budapesten kijelentette: a Székelyföldnek sohasem lesz területi autonómiája. Ezzel sok erdélyi magyar számára csalódást okozott. – A területi autonómia kapcsán ma is ugyanazt vallom, hiszen az alkotmány előírásait nem értelmezhetem különbözőképpen, teszem azt voksszerzés céljából. Románia alaptörvényének első cikkelye egyértelműen kimondja: Románia egységes, szuverén, függe tlen és feloszthatatlan. Az ország államfőjeként nem mondhatok egyebet annál, mint amit az alkotmány előír, sőt nemcsak az alaptörvény betűjének tiszteletben tartása a feladatom, hanem kötelességem őrködni afölött, hogy ezt mindenki tiszteletben is tartsa. Sajnálom, ha mindez csalódást keltett, de egyetlen államelnök sem engedhet meg – még nyilatkozat szintjén, a szavazatszerzés érdekében sem – engedményeket az alkotmánynyal kapcsolatban. Sólyom László látogatása kapcsán azt tudom elmondani, hogy az elnök ú r vagy munkatársai diplomáciai hibát követtek el, mi ennek ellenére nem tiltottuk meg a Románia területére való beutazását, mint ahogy az megtörtént később Szlovákia vagy Szerbia esetében. Ebben az esetben mindössze a román hatóságoknak a téves megfogalmaz ás miatti reakciójáról van szó: Sólyom László egy autonóm tartománynál, önkormányzatnál (autoguvernare) kért leszállási engedélyt. De végül senki sem akadályozta meg, hogy autóval ellátogasson Hargita és Kovászna megyébe, hiszen később már helyesen megfoga lmazták a közigazgatási egység elnevezését.