Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.16 . 17 Magyarország végig igen lelkes támogatója volt a Lisszaboni Szerződésnek, a 27 uniós tagállam közül elsőként ratifikálta, akkor, amikor még nem is volt meg a szöveg magyar fordítása - m utatott rá Kende Tamás nemzetközi jogász, aki ugyanakkor úgy véli, hogy az ország valószínűleg nem jön ki jól a szerződésből. Az ugyanis a nagy tagállamok pozícióját erősíti a kisebbekkel szemben, hiszen csökkenti a kicsik szavazati súlyát. Kende Tamás r ámutatott: Magyarország a jövőben az olyan kérdésekben, amelyhez nem szükséges az egyhangú döntéshozatal, az elvi lehetőségét is elveszíti annak, hogy blokkolja a szavazást. Hozzátette ugyanakkor: az mindig a konkrét helyzetben derül ki, hogy rosszabb va gy jobb helyzetbe kerültünke. Magyarország ugyanakkor azt vallotta: számunkra az a jó, ha az Európai Unió jól működik. A magyar külpolitika konzekvensen konstruktív partnere volt az uniónak, döntően azért, mert a legalapvetőbb szövetségese, Németország volt a szerződés fő kidolgozója és támogatója. A nemzetközi jogász szerint épp ezért nem volt helytelen megközelítés a dokumentum támogatása. Ki lesz az EU elnöke? Az Európai Tanács, azaz az állam- és kormányfők által alkotott, fontos döntések meghozat alára hivatott testület élén eddig annak az országnak a vezetője volt az elnök, amelyik az unió soros elnöke volt, ez pedig félévenként változott. A jövőben azonban nem egy országot, hanem egy konkrét személyt választ majd meg az unió erre a posztra, ráa dásul 2,5 évre - mutatott rá Kende Tamás, hozzátéve: az elnök külső képviseleti funkcióval is rendelkezik majd, azaz képviselheti a közösséget például Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal szemben. Az Európai Tanács elnökének szerepe jórészt attól f ügg majd, hogy kit választanak meg ebbe a tisztségbe - mondta a nemzetközi jogász. Az eddigi információk szerint Tony Blair volt brit miniszterelnök volt a legesélyesebb a posztra, most azonban úgy tűnik: Herman Van Rompuy belga miniszterelnök a befutó. vissza Az ukránoknak is magyarfóbiájuk van? Stop.hu 20091116 Úgy tűnik, a határon túli magyarok egyre mostohább körülmények között érezhetik magukat a környező államokban. A jószomszédi "iszony" terjedését nem lehet fe ltartóztatni, s a negatív tendenciákat tekintve nem túlzás azt állítani, hogy jogosan alakult ki a magyarok szomszédfóbiája. Nem elég a hírhedt szlovák államnyelvtörvény, most azzal is szembe kell nézni, hogy elsorvadhat a magyar közösség Kárpátalján. Ka pcsolódó cikkek Küszöbön az újabb szlovákmagyar összecsapás? Bekérette az ukrán nagykövetet a Külügyminisztérium Ukrajna: a magyarok oktatási problémája csak huszadrangú kérdés Nyelvtö rvény: mitől paranoiásak a szlovákok? Kárpátaljai magyarok: a szülők vágya, hogy a gyerekek magyarul tanulhass anak A kárpátaljai magyaroknak az új rendelkezés értelmében nem csupán a felsőoktatási felvételit, hanem az érettségit is ukránul kell tenniük, ráadásul a nemzetiségi iskoláknak át kell térniük az ukrán tannyelvű oktatásra. Ennek egyik jele, hogy a minis ztérium a tizedikes tanulóknak jövőre nem rendelt magyar nyelvű tankönyveket. A tárca megerősítette a hírt a rendeletre hivatkozva. Élesen tiltakozott Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter határozata ellen a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége, mely úgy véli: ezzel teljes mértékben elsorvasztják az oktatást, így a társadalmat is. Kifogásolja a rendeletet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, illetve egyéb szervezetek, melyek a kárpátaljai magyarságot képviselik. A magyarok helyzete rosszabb, min t Szlovákiában - vélekednek sokan az intézkedés hallatán, melyet a magyarellenesség, illetve az erőszakos ukránosítás újabb fejezetének tekintenek. A kárpátaljai magyar
