Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.14 . 37 előtt, akikkel szervezett segítőhálózat foglalkozott. A katonai menekülttáborok főleg az ország déli részén kerültek kialakításra, mert a lengyel menekültek célja a Fra nciaországba való eljutás volt Olaszországon keresztül. Szintén kevéssé ismert tény, hogy a lengyelek részére alap- és középiskolákat működtettek Magyarországon. A legismertebb lengyel középiskola Balatonbogláron alakult meg, itt kb. 300an szereztek érett ségit. Kovács István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az itt végzett lengyelek, az ún. „boglarči”k fogalomnak számítottak a háború utáni Lengyelországban. A hivatalos adatok szerint kb. 72 ezer lengyel katonai menekült tartózkodott a háború alatt Magyaro rszágon, akik közül nagyjából 35 ezren jutottak el a külföldön formálódó lengyel haderőhöz, 1012 ezren pedig végleg az országban maradtak, és idővel integrálódtak a társadalomba. A párkányi regionális konferencia utolsó előadója, az esztergomi levéltár i gazgatónője, Csombor Erzsébet volt, aki az Esztergomban elhelyezett lengyel menekültekről tartott előadást. Az első lengyel menekültek, 60 tiszt, már 1939 szeptemberében megérkeztek a Dunaparti városba. Később közkatonák is jöttek, akik számára gyűjtőtábo rt rendeztek be. Korabeli feljegyzések alapján a táborban az első időszakban nagyon rossz egészségügyi állapotok uralkodtak, később azonban javult a helyzet ezen a téren. Csombor Erzsébettől megtudtuk, hogy a város kb. 50 fős lengyel csapatot alkalmazott m unkaviszonyban, akiknek illetményét miniszteri rendeletben határozták meg. Esztergom iparosai szintén alkalmaztak lengyel menekülteket, az ő munkabérüket viszont ezek az iparosok fizették. Magyarország 1944. márciusi megszállása kezdetben nem hozott változ ást a lengyel menekültek életében, mutatott rá az előadó, december végével azonban a helyzet megváltozott. Ekkor sok lengyelnek tovább kellett menekülnie az országból, ellenkező esetben a megszálló németek koncentrációs táborokba szállították őket. A levél tár igazgatónőjétől azt is megtudta a hallgatóság, hogy a párkánynánai laktanyában szintén voltak lengyel menekültek a háború alatt, de az ezzel kapcsolatos dokumentumok kutatása még várat magára. A konferencia zárszavában Dániel Erzsébet rámutatott arra , hogy igény van az ilyen történelmi konferenciákra, elsősorban azért, hogy forrásai legyenek a megerősödésre váró nemzettudatnak, ami sajnos tájainkon ugyancsak meggyengült. A zárszó után a konferencia résztvevői megkoszorúzták a párkányi csata emlékművét , III. Sobieski János tavaly felavatott lovas szobrát. vissza Maguknak reklámozták saját ipari parkjukat Reggeli Újság • 2009.11.14. A román – magyar határmenti együttműködésnek az üzleti életre vonatkozó fejezete keretében u niós forrásból kapott finanszírozást a nagyváradi önkormányzat Ingatlankezelősége és Debrecen város önkormányzata a két megye befektetési lehetőségeinek közös népszerűsítésére. A projekt keretében tegnap a váradi ipari park kialakításáról rendeztek szakmai tanácskozást a Fekete Sas Szállóban. A határon túlról egyetlen érdeklődő vagy résztvevő sem érkezett. A bihari megyeszékhely elöljárói, az ipari parkot működtető Eurobusiness Parc Kft. vezetői, a Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója és a majdan i befektetőknek hitelt nyújtani igyekvő pénzintézetek reprezentánsai osztották meg egymással észrevételeiket. A határmenti kooperációs projekt keretében elkészült egy háromnyelvű (román, magyar, angol) kiadvány Bihar és HajdúBihar megye befektetési potenc iáljáról (az anyag CDre is került). Az ipari park saját honlapot indított, amelyről a hitelt ajánló bankokhoz is el lehet jutni – tudatta Dumitru Sim, a létesítmény kommunikációs felelőse. Az információs anyagra és magára a teljesen belkörűre sikerült mun kamegbeszélésre is az uniós forrásból költöttek. Delia Ungur, az Eurobusiness Parc ügyvezető igazgatója emlékeztetett rá, hogy további parcellák koncesszióba adására írtak ki versenytárgyalást, az első jelentkezőkkel még ebben az évben meg akarják kötni a szerződést, hogy jövőre már építkezhessenek is. Az önkormányzat az építési engedélyeket legkésőbb 30 nap alatt kiadja, a terület közművesítésével 2011re készül el. Marcel Boloş projektvezetővel, a helyhatóság fejlesztési osztályának igazgatójával egyetért ve elmondta: minden egyes szerződést úgy fogalmaznak meg, hogy a befektető se veszítse el a lehetőséget, ha önhibáján kívül késik majd a vállalt beruházás befejezése, de a város se maradjon félbehagyott építményekkel elfoglalt területtel a jövedelmet hozó ipari, szolgáltatási létesítmények helyett. vissza M. Zs.
