Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.11 . 30 Az 1959/60as tanévben az 1. osztályban bevezették a kétnyelvű oktatást, a 7. és 8. magyar tannyelvű osztályban a szlovén nyelven kívül még a biológia oktatása folyt szlovénul. Az iskola 1961ben sportpályát (a szoknyásharangnál) és televíziót kapott. Továbbra is egyre nagyobb szükség mutatkozott azonban az új iskola után, hiszen a tanítás 3 turnusban folyt. Radamos és Göntérháza között azonban éles ellentétek jelentk eztek az iskola helyszínét illetően. 1962től 1965ig a göntérházi iskola a 2. számú Lendvai Általános Iskola fiókiskolája volt. Az új iskola megnyitásával – 1965. június 6. – a göntérházi iskola 7 tagozattal (6 kétnyelvű, 1 kombinált) önálló lett. Az isko lának 6 tanterme, központi fűtése és játszótere volt. Akkoriban az iskolát 205 tanulója látogatta. A kétnyelvű oktatás első generációja az 1966/67es tanévben fejezte be általános iskolai tanulmányait. A tanulók létszáma az 1970/71es tanévben azonban anny ira lecsökkent, hogy a hatóság egyesíteni kívánta a göntérházi, a dobronaki és a kebelei általános iskolát. A javaslatot már el is fogadták, de a megvalósítását elhalasztották – s végül nem valósult meg. Az iskolát 1975ben Vlaj Lajos lendvai születésű köl tőről és forradalmárról nevezték el. A nevét 1990ig viselte, a mellszobor (Király Ferenc szobrász műve) ma a lendvai várgalériában van. 1975ben az iskola aszfaltozott sportpályát kapott, 1979ben pedig aszfaltos útszakaszt (a bolttól), valamint parkolót. Mindezekben az években a tankönyvek ingyenesek voltak, bevezették a napközi tagozatot is. Az iskola szorosan és aktívan együttműködött a helyi közösséggel, így segített a telefonhálózat kiépítésében is (1980). Az 1980as évek elején ismét helyszűke jelent kezett, s az 1984/85ös tanévre az iskola felújításának és bővítésének köszönhetően (4 tanteremből 7et alakítottak ki, 3at közülük újonnan bebútoroztak, felújították a könyvtárt, majd két év múlva a tejkonyhát) ismét beindulhatott az egyturnusos tanítás. 1987ben ismét jelentősen csökkent a tanulók száma (kombinált tagozat), s többek közt ez tanítói kádercserét eredményezett a göntérházi és a dobronaki általános iskolák között. Az 1990es évek elején – a tanulók alacsony létszáma miatt – ismét olyan ötlet ek születtek, hogy egyesíteni, összevonni kellene a kisebb iskolákat. A tanároknak és a helyi lakosoknak sikerült „megvédeniük” a göntérházi iskolát. Két évvel az iskola fennállásának 100. évfordulója után (1893 – 1994) a göntérházi iskola esetében új fejeze t kezdődött: elkezdődött az új iskola építése és felújítása (1996), ahol a melléképületben helyiséget kapott az óvoda is. Az építés alatt a göntérházi tanulók az 1. számú Lendvai KÁIban tanultak délutánonként. Az új iskola ünnepi avatója 1997. június 8án volt, az iskola a környék legkorszerűbben felszerelt iskolája lett: bútorzat, tantermek és szaktantermek, modern felszerelés, korszerű könyvtár, tornaterem. Mivel az iskolának minden tárgyi feltétele megvolt, az 1999/2000es tanévben az első kétnyelvű isk olaként kiválasztásra kerültek a 9 osztályos általános iskola bevezetésére. Az iskola 12 éves épülete mára már kisebbnagyobb karbantartási munkálatokra szorul. Iskola Hídvégen Hídvégen 1912től 1961ig működött általános iskola egyházi, majd állami iskolaként. Az építéshez szükséges anyagiakat Bánuta és ÖregHídvég lakosai biztosították, így a tanulók Lendváról, majd Hosszúfaluból Hídvégre is járhattak iskolába, nem kötelezően. A tanulók létszáma 1925ben, majd 1929ben növekedett észrevehetően, amik or megtörtént a kolonisták, a szlovének idetelepítése. A tanítás szlovénul folyt, a tanulók szlovének és magyarok voltak. A II. világháború idején a tanítás magyar nyelven zajlott. Az épületet 1944ben katonák lakták, az iskolai archívum megsemmisült, s az oktatás 1945től folytatódott szlovén nyelven. Az iskolának 90 tanulója volt két tagozatban és a lendvai 2. számú iskola tagiskolája volt. 1953ban a magyar tanulók számára magyar tagozatot létesítettek, ami Végi János lakóházában működött. Voltak azonban átiratkozások a szlovén tagozatba. A magyar oktatást 30 tanuló látogatta, számuk évről évre nőtt. 1956ban már 7 magyar tagozat volt, a tanulók két turnusban jártak iskolába. 1955ben a hídvégi iskola (91 tanuló) a göntérházi iskola igazgatása alá került. A magyar tagozat tanterme rossz állapotban volt, s kérdésessé vált a tagozat megőrzése, és végül be is szüntették, a magyar tanulók Göntérházára, a szlovén tagozatból a gyerekek pedig Lendvára jártak iskolába, Hídvégen az első 4 osztály maradt. A kétnyelv űség bevezetésekor és még az 1961/62es iskolaévben is több mint 60 tanulója volt az iskolának két kombinált osztállyal: 1. és 2. osztály, valamint 3. és 4. osztály. Ezen iskolaév után megszűnt az oktatás Hídvégen, a hídvégi és a bánutai gyerekek a göntérh ázi általános iskolába jártak.
