Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.11 . 20 magyarság szavazási hajlandósága. vissza Feloszlathatóe a parlament: igen, nem – nemigen ÚMSZ Bogdán Tibor | 20091111 00:25:43 Alig több, mint tíz nappal az államfőválasztások első fordulója előtt, a jelöltek választási programja helyett a közvita arról zajlik, vajon feloszlathatjae az újonnan megválasztott elnök, nyomban győzelmét követően, a parlamentet? Az újraválasztásában – népszerűségének folyamato s csökkenését bizonyító közvéleménykutatások ellenére – töretlenül bízó Traian Băsescu azzal fenyeget, hogy ha második kormányfőjelöltjét is elutasítja a Tisztelt Ház (amire, a jelek szerint minden esély adott), akkor feloszlatja a törvényhozó testületet és előre hozott választásokat ír ki. Ellenfelei azonban azt állítják, ehhez nincs joga. Alkotmányos homály Normális országban aligha lenne vita tárgya egy ilyen fontos államfői hatáskör, Romániában azonban az alkotmány ilyen vonatkozásban is pontatlan, h iányos, homályos. A kérdést szabályozó 89. szakasza minderről csak ennyit mond: a két ház elnökeivel és a parlamenti frakciók vezetőivel tartott tanácskozás után Románia elnöke feloszlathatja a parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos hat áridőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis legalább két bizalmi szavazati kérelem elutasítása után. Egy év folyamán a parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel. A parlamentet nem lehet feloszlatni Románia elnöke mandá tuma időtartamának utolsó hat hónapjában, sem pedig mozgósítási, háborús, ostrom- vagy sürgősségi állapot idején. Az alaptörvény viszont arról nem rendelkezik, mi történik az új elnöki mandátum esetében. „Egybefolyó”... Ha az alkotmány ilyen értelemben n em rendelkezik egyértelműen, akkor politikai elemzők, politikusok érthető módon a legeltérőbb módon vélekednek minderről. Párthívei természetesen egyértelműnek tartják, hogy újraválasztása esetén Traian Băsescu menesztheti a két kormányfőt elutasító parlam entet. A DemokrataLiberális Párt alelnöke, Valeriu Stoica meggyőződése, hogy az új államfő a két miniszterelnökjelölt elutasítása után feloszlathatja a parlamentet, még akkor is, ha a negatív szavazatra az előző mandátum során került sor. Az alaptörvény ugyanis ilyen tekintetben nem tesz különbséget. Nagyjából ezen a véleményen van, bár árnyaltabban fogalmaz a szociáldemokraták volt szenátora, majd a belügyminisztérium schengeni térségért felelős államtitkára, Şerban Nicolae is, aki szerint az új(ravála sztott) államfő két miniszterelnökjelölt sorozatos elutasítása esetén „elvileg feloszlathatja” a parlamentet. Igaz, ettől a lépéstől egyben óv is, mivel „sokkolóan hathat a jelenlegi politikai viszonyok közepette”. „Az államfő azért nem élhet ezzel a jog ával. Băsescu nem érti meg, hogy tisztsége gyakorlásában vannak hatáskörei és kötelességei, de nincsenek jogai, jogai az állampolgárnak vannak, azért az államfő nem értelmezheti kényekedve szerint az alkotmányt” – mondta. Şerban Nicolae szerint Liviu Nego iţă miniszterelnökjelőlt visszautasítása esetén a megválasztott elnöknek, a parlamenttel tanácskozva, új kormányfőt kell jelölnie. ...vagy elkülönülő mandátumok? Băsescu ellentábora már jóval egyértelműbben fogalmaz, és konkrétabb érveket hoz fel állásp ontja mellett, miszerint a meg- vagy újraválasztott elnök semmiképpen sem oszlathatja fel a törvényhozást, az előző mandátum során kialakult helyzet alapján.
