Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 35 kommunista pártvezetésben állítólag súlyos „adminisztrációs hiba” törté nt, a rendeletet ugyanis még nem hagyták jóvá teljes mértékben, ezért a bejelentést csak másnapra tervezték. Az események azonban a bejelentés után felgyorsultak, és megtörtént az, amire senki nem számított. Néhány órával később keletberliniek tízezrei özönlöttek a határátkelőkhöz, hogy átjussanak NyugatBerlinbe. Az NDKs határőrök tanácstalanok voltak, „felülről” ugyanis semmilyen utasítást nem kaptak. Nem sokkal éjfél előtt a Bornholmer Strassén megnyílt az átkelő, ami végérvényesen elvezetett a berli ni fal leomlásához, egy évvel később pedig a német újraegyesülés megvalósulásához. Húsz évvel később a 80 esztendős Schabowski az évforduló napján újabb „történelmi” bejelentéssel állt elő. Tegnap cáfolta ugyanis, hogy a rendelkezés bejelentésére vonatkoz óan bármilyen „embargó” lett volna érvényben. Azt hangoztatta, hogy Egon Krenz, az NSZEP és a keletnémet állam akkori vezetője közvetlenül a sajtóértekezlet előtt adta oda neki az említett cédulát, és egyetlen szót sem szólt arról, hogy a bejelentést novem ber 10ére tervezik. Úgy vélekedett: Krenz az állítólagos embargó hangoztatásával védekezett a politikai bizottság előtt. Utalt arra is, hogy egy ilyen embargó csakis akkor jöhetett volna szóba, ha abba ő maga is beleegyezett volna. Schabowski és Krenz a hírek szerint azóta szóba sem áll egymással. Schabowski – aki a keletnémet pártvezetők közül egyedül vállalt felelősséget a berlini fal mentén évtizedeken keresztül érvényben volt tűzparancsért és ily módon a halálos áldozatokért is – hangsúlyozta: elégté telt és némi büszkeséget érez azért, hogy bejelentése elvezetett a berlini fal leomlásához. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy az akkori események történelmi dimenzióját csak később ismerte fel. Akkor még a párt többi vezetőjével együtt azt gondolták, hogy N émetország megosztottsága és ezzel együtt a szuverén NDK fennmarad. Szerző(k): Krónika vissza Emlékmű magyar katonáknak Nagyváradon Krónika 2009. november 10. Az első világháború, főképpen a doberdói csaták magyar áldozatai nak tervez emlékművet állítani a nagyváradi városi temetőben a Bihar megyei RMDSZ szervezete. Sárközi Zoltán és Pásztor Sándor helyi önkormányzati képviselők bejelentették: egy román – magyar államközi megegyezés alapján akár már jövőre felavathatnák az emlé khelyet. A két tanácsos halottak napja előtt látogatott el az olaszországi Doberdóba, ahol a háború három éve alatt több tízezer Bihar és Temes megyei fiatal vesztette életét. Az olasz hatóságok által érintetlenül megőrzött csatatéren tavasszal avatták fel azt az emlékkápolnát, amelynek építése már a háború alatt megkezdődött, ám félbemaradt, majd 2007ben vásárolta meg az olasz Isonzó Baráti Társaság segítségével Kolláth Éva Nagyváradról elszármazott cukrász. Itt tették tiszteletüket a tanácsosok – mesél te a Krónikának Sárközi Zoltán. Mint mondta, a csatatérről hozták el azt a valószínűleg kirobbantott szikladarabot, amelyet beépítenének a majdani váradi emlékműbe. Sárközi elmondta: a román és a magyar állam között már egy éve megszületett az egyezmény, amelynek alapján a két ország kölcsönösen állíthat fel emlékművet a másik ország katonáinak, az emlékhely engedélyeztetése azonban ennek ellenére hosszadalmas. „A román külügyminisztérium sokáig szerette volna minimalizálni az egyezményt, de mivel Európába n ez elfogadott gyakorlat, nem söpörhette szőnyeg alá” – mondta az önkormányzati képviselő. Nagyváradon egyébként december nyolcadikán a városháza dísztermében mutatják majd be a doberdói csaták magyar áldozatairól szóló könyvet, amelyet három magyarorsz ági történészkutató írt, s amelynek előszóírói között ott van Sólyom László köztársasági elnök, Kósa Lajos debreceni polgármester, illetve Biró Rozália nagyváradi alpolgármester is. Szerző(k): Nagy Orsolya vissza
