Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 17 Mire panaszkodtak leg inkább az emberek? – A gazdasági, szociális problémáikra. Ezek nem kerülik el a magyar embereket, mint ahogy nem kerüli ki a románokat, svábokat, romákat sem. Mindenkinek a létbizonytalanság, a holnapi naptól való félelem, a munkahely elvesztésének a féle lme az, ami rányomja bélyegét a m indennapjaira. Azt szeretnék az emberek, hogy tudjanak tervezni, jövőt építeni. A kérdések zöme tehát ezekre vonatkozik. Kampánykaravánja a tömbmagyarsághoz, de a szórványhoz is eljut. Ugyanazt az üzenetet fogalmazza meg mindenütt, vagy ez régiónként elté r? – A programomból és a magyar emberek által megfogalmazott célokból áll össze az üzenetem, és ez nem különbözhet, nem is különbözik régiónként. Szórványban a kulturális autonómiában látunk garanciát nemzeti identitásunk megtartására, anyanyelvünk, kultú ránk megőrzésére. Ilyen értelemben beszélhetünk megközelítésbeli különbségekről, de ez is beleillik saját jövőképünkről alkotott elképzeléseinkbe. – Természetesen. Voltunk Gorj megyében, Râmnicu Vâlceán, és Erdélyben is nagyon sok román emberrel találkozt unk, főleg Arad, Temesvár környékén. Nyitottságot, párbeszédkészséget éreztem részükről. Olyan is akadt, nem is egy közöttük, aki megállított, és azt mondta, rám fog szavazni. Természetesen azért tapasztaltam fenntartásokat is: az előítéletek még élnek, m űködnek. De nincs elutasítás azok részéről, akik racionálison gondolkodnak, akik nem zsigerből próbálják megítélni a politikusokat. A magyar összefogás foge működni az elnökválasztás alkalmából? Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke koráb bi közleményében gyakorlatilag az EMNT szimpatizánsaira bízta azt a döntést, hogy támogassáke az RMDSZ jelöltjét szavazatukkal. – A magyar közösség érdekeit ebben a választási kampányban más jelölt nem fogja képviselni. Az EMNT a programomban viszontlátj a azokat a javaslatokat, amelyeket korábban támogatásom feltételéül támasztott. Ilyen értelemben nincs vita köztünk. Amikor a magyar összefogást annak idején létrehoztuk, hosszú távra terveztünk, és én bízom abban, hogy ezt most novemberben is megerősítjük, mint ahogy megerősítettük a nyár elején, az európai parlamenti választások alkalmával. Mit üzenne azoknak a válasz tóknak, akik már az első fordulóban inkább román jelöltre szavaznának, arra hivatkozva, hogy „Kelemen Hunor úgysem lesz Románia elnöke, s ha a nevére ütöm a pecsétet, az én szavazatom elvesztődik”? Hogyan győzné meg ezeket az embereket? – Először a kishit űséget kell legyőzni. A legnagyobb ellenfele a magyar embernek a kishitűség. A meggyőződés, hogy nem lehet magyar emberből országot vezető politikus. Pedig lehet. Talán 2009ben még nem, de lehet. Másrészt akkor, amikor a mi közös céljainkról, értékeinkről , érdekeinkről van szó, nincs elveszett szavazat: a közösség erejéről van szó. Azt üzenem a bizonytalankodóknak: ne arra figyeljenek, hogy jelenleg az esélyeink ötven százalék alattiak vagy felettiek, hanem arra, hogy erős közösségként kell megjelennünk, és a román jelöltek közül senki nem vállalja föl az értékeinket. A második fordulóba bejutó jelöltek a magyar szavazatok nélkül nem tudnak választást nyerni. Programja első fejezetében a decentralizációra, a központosított állam lebontására helyezi a hang súlyt. Hogyan lehet szavatolni azt, hogy a magyarság tömbben és szórványban egyaránt élvezhesse a decentralizáció jótéteményeit, és ez ne vezessen visszaélésekhez annak függvényében, hogy éppen melyik közösségnek a polgármesterjelöltje nyerte meg a helyha tósági választásokat? – Hogyha a saját intézményeinkre, közösségünk sajátságos kérdéseire vonatkozik a problémafelvetés, akkor a kulturális autonómia biztosítása rá a válasz. Azaz törvény garantálja, hogy iskoláinkról, színházainkról stb.
