Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 13 Szerbia nem értette meg berlini fal leomlásának üzenetét – EGERESI SZERINT EZT VAJDASÁG IS MEGFIZETTE AUTONÓMIÁJÁNAK ELVESZTÉSÉVEL Vajdasá gma.info 2009. november 9. [19:09] Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából kijelentette, hogy Szerbia húsz évvel ezelőtt nem talált igazi válaszokat az európai változásokat, s ennek árát Vajdaság is megfizette. A történelmi pill anat meg nem értésének az árát az egész térség megfizette, Vajdaság is - autonómiájának elvesztésével, áll Egeresinek a nyilvánossághoz intézett közleményében. Húsz évvel a berlini fal leomlása után, elérkezett az ideje, hogy Szerbia, ha nem is dönti le, legalább néhány téglát meglazítson a centralizmus szilár falán, olvasható a közleményben. Ezzel kapcsolatban a házelnök kedvezőnek találta, hogy a statútum és a hatásköri törvény a szerb szkupstina elé kerül azzal a biztató jelzéssel, hogy megvan a készség a centralizmus erős falainak leépítésére. vissza Megkezdődött a feliratkozás – VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK Magar Szó 2009. november 10., kedd Tegnap megkezdődött a nemzeti kisebbségek feliratkozása a kisebbségi választói névjeg yzékre, amelynek segítségével közvetlenül vehetnek részt a nemzeti tanácsok képviselőinek megválasztásában, amire a jövő év folyamán kerül sor. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter tegnap kijelentette, hogy a választói névjegyzék megnyit ásával a helyi önkormányzatokban kezdetét veszi a névjegyzékre való feliratkozás, ami négy hónapig tart majd. Čiplić elmondta, hogy ezek a választások lehetővé teszik, hogy a 19 nemzeti közösség együttműködve a helyi önkormányzatok, az ország, valamint az autonóm tartomány illetékes szerveivel közösen döntsön mindenről, ami az oktatás, a kultúra, illetve a tájékoztatás témaköreit érinti, a hivatalos nyelvhasználat és írásmód kérdése mellett. A kisebbségi névjegyzékre való feliratkozás 2010. március 11ig ta rt majd. Ezután lezárják a névjegyzéket, majd döntenek a választások módjáról. A választás történhet elektronikus vagyis közvetett, illetve közvetlen úton, a választói névjegyzékre feliratkozott kisebbségi polgárok számától függően – jelentették az illeték es minisztériumból. Bela Ajzenberger, az emberi jogi és kisebbségügyi miniszter helyettese elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaira vonatkozó választások felölelik egész Szerbiát, és megközelítőleg 800 ezer polgárt érintenek. A választási k ampány március 26tól május 26ig tart majd, a választásokat pedig május 26a és június 26a között szervezik meg. A választásokat mind a 170 helyi önkormányzatnál megszervezik, összesen 1000 választóhelyen, így minimum kilenc nyelven zajlik majd a voksolá s. Ajzenberger szavai szerint a választásokon szereplő nemzeti tanácsok mellett négy újabb tanács megalapítására vonatkozó bejelentés érkezett a minisztériumba: az albán, az askáli, a szlovén és a cseh nemzeti tanácsok létrehozása kapcsán. A miniszterhelye ttes azt is elmondta, hogy a kisebbségi névjegyzékre való feliratkozáskor 20 nyelv lesz használatban. vissza Ahtisaari: Koszovó függetlenségének elismerése, csak aztán az EUtagság Vajdaságma.info 2009. november 9. [12:47] Minden uniós tagságra pályázó országnak, különösen pedig a balkáni államoknak el kell ismerniük Koszovó függetlenségét - nyilatkozta az El Mundo lapnak Martti Ahtisaari volt koszovói külünmegbízott. Ahtisaari "a koszovói függetlenség atyja" és elégedett azzal a fejlődéssel, amelyet az elmúlt csaknem két évben elért az általa papíron életre keltett elképzelés, amelyet számtalan kínos tárgyalás előzött meg, és szerb vétó kísért – írta a spanyol lap. Ahtisaari azóta is feddi Spanyolországot, és Görögországot , amiért nem ismerték el Koszovó függetlenségét, rendkívül szomorúnak minősítve hozzáállásukat, és reméli, hogy mindez megváltozik – áll az El Mundo lapban. Szerbiának is el kell fogadnia ezt a visszavonhatatlan tényt, hiszen a XXI. Században élünk, és ha egy kormány úgy viselkedik, mint a miloševići, akkor elveszíti az ország vezetéséhez való jogát - mondta a volt koszovói külünmegbízott.
