Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.09 . 38 Az Európai Bizottság küldöttségének vezetője, Elena Flores szintén arról beszélt, hogy az EB csak 2010ben utalhatja át az egymilliárd eurót, technikaipr ocedurális okokból. Ezt megelőzően Traian Băsescu államfő elmondta: az IMF akkor folytatja a tárgyalásokat Romániával a kölcsön harmadik, 1,5 milliárd eurós részletének folyósításáról, ha a parlament december 10éig elfogadja a 2010es állami költségvetés tervezetét, illetve ha az adóügyi felelősség törvénye az év végéig elfogadásra kerül. Az államfő hozzátette: ez azt jelenti, hogy Romániának addig teljes jogú kormánya kell hogy legyen, mivel a korábban megbuktatott, jelenleg korlátozott jogkörű Bockorm ány nem terjeszthet törvénytervezeteket a parlament elé. Băsescu szerint a helyzeten a parlamentben szerdán elfogadott határozat sem segít, amelyben a törvényhozás kéri, hogy a kormány nyújtsa be a 2010es költségvetési tervezetet. Băsescu nyilatkozatába n ugyanakkor arra is kitért, a közalkalmazottak és a nyugdíjasok megkapják béreiket és nyugdíjaikat akkor is, ha a kormány újabb hiteleket vesz fel a belföldi piacról, nagyobb kamatokkal. Szerző(k): Krónika vissza Băsescu a sajtót is „kiosztotta” Krónika 2009. november 09. A parlament után a sajtó ellen is támadást intézett Traian Băsescu államfő: a politikus egy craiovai kampányrendezvényen tegnap arról beszélt, államfői mandátuma idején a sajtónak annyi szabadsága volt, am ennyit csak akart, de sikerült „saját magát kompromittálnia.” Băsescu szerint Adrian Năstase PSDkormánya idején a sajtó nem volt szabad, ennek a megalázó helyzetnek azonban ő véget vetett, ennek eredményeként viszont ellene fordult a sajtó. Szombaton es te Mircea Dinescuval, az ismert költővel került összetűzésbe, aki – helyi lakosként – részt vett az államfő kampányrendezvényén a Dolj megyei Cetate településen. Az incidens Antonie Solomon craiovai polgármester beszéde nyomán robbant ki, aki azt mondta: D inescut öt évre a Duna túlpartjára kell küldeni, addig átveszi ő a „birtokai igazgatását.” Dinescu ekkor válaszolni akart, de a szervezők közölték: csak Băsescu után kaphat szót. Az államfő viszont arról beszélt: a Dinescuhoz hasonló „megmondó emberek” a televíziós műsorokban folyamatosan panaszkodnak, miközben itt gazdagodnak meg. Kijelentette: bár „nem szokása cenzúrázni a sajtót”, ezúttal nem engedi reagálni Dinescut. „Menj a tévébe, és ott beszélj!” – utasította. Dinescu később közölte: azért ment e l a rendezvényre, mert – miután már évek óta a településen lakik – meg szerette volna hívni vacsorára az államfőt. Szerző(k): Balogh Levente vissza Bosznia felbomlását tartja megoldásnak a boszniai szerbek vezetője Transin dex 20091109 A boszniai szerbek vezetője az ország belső bénultságát megszüntető lehetséges lépések között említette a hét végén BoszniaHercegovina feldarabolását. A belpolitikai patthelyzet megszüntetésének "talán az egyik lehetősége az, ha Bosznia fe lbomlik" – nyilatkozta Milorad Dodik az Ekonomeast című belgrádi folyóiratnak. Mint hozzátette, "mi (a boszniai szerbek) nem saját akaratunkból vagy szeretetből vagyunk Boszniában, hanem azért, mert muszáj". BoszniaHercegovina már a háború végén (1995) is "képzeletbeli állam" volt, amelyről "senki sem tudta, hogy kit is képvisel" – állította a boszniai Szerb Köztársaság (RS) miniszterelnöke. Véleménye szerint BoszniaHercegovina létezését csak a külföldi segélyek teszik lehetővé. "A jelenlegi Bosznia sem mi esetre sem tudna létezni, ha az ország fennállása kizárólag saját magától függene" – fogalmazott Dodik, aki hónapok óta szembeszegül a boszniai központi állam súlyának erősítését célzó külföldi erőfeszítésekkel. Tavaly több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy az RS lakossága népszavazással mondhatná ki elszakadását a másik országrésszel, a BosnyákHorvát Föderációval alkotott államszövetségtől.
